Helyiérték – Új szerzemények

Az alkotó rövidfilmjeinek központi témáját azok a politikai es társadalmi visszásságok adjak, amelyek áthatják az emberek mindennapjait, átjárják mindennapi gondolataikat, reményeiket, álmaikat.

BAKOS GÁBOR 1997-ben indította el PPP (Personal Press Project) elnevezésű, „előre nem látható hosszúságú művészeti projektjét”, melynek keretében különféle eszközökkel és formában vizsgálta a művész helyét a társadalomban, illetve a művészet értékét, gazdasági szerepét, a művész és a pénz viszony

Grafitból és gipszből álló reliefeket a 2010-es évek elejétől készít: előre meghatározott magasságból grafitokat dob a képlékeny gipszbe, majd belenyúl a véletlen által létrehozott struktúrába. Munka közben olyan képek „lebegtek előtte”, mint Paolo Uccello vagy Albrecht Aldorfer csatajelenetei.

Az absztrakt kép definíciója relatív, mert széles spektrumon, a geometrikustól a monokróm vagy expresszív formákig terjed.

Ficzek Ferenc (1947, Pécs – 1987, Pécs) festő és grafikus, a Pécsi Műhely alapító tagja, aki az avantgárd hagyományokra építve hozott létre – meglehetősen mostoha politikai környezetben – a neoavantgárd legkiemelkedőbb vonulataihoz tartozó, koherens életművet.

A Cenzúrázott Bak Imre című alkotás a művészduó 2014-es Paradise Lost című festménysorozatának szerves folytatása, melyben híres képzőművészekkel (Cranach, Bosch, Blake) „együttműködve” hoz létre új, sötét anyaggal fertőzött műalkotásokat.

„A Szovjetunió szétesése után, a nem olyan régóta független Ukrajnában le kellett cserélni a régi szovjet személyazonossági igazolványokat új ukrán igazolványokra. Minden ukrán állampolgár kénytelen volt egy éven belül új személyit igényelni.

David Csicskan Elvesztett lehetőség című kiállítását, amelyet 2017 februárjában a Vizuális Kultúrakutatás Központja (VCRC) szervezett Kijevben, a háborúnak és a 2013–14-es Majdan után kialakult helyzetnek szentelte.

A Családi album című fekete-fehér fotósorozatot ANNA DAUČÍKOVÁ moszkvai tartózkodása idején, 1988-ban készítette.

Erdély Miklós művészetének és személyiségének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez a mű Erdély Miklós ismeretelméleti, matematikai gondolkodását illusztráló, jellegzetes, ún. indigó-munka.

ERDÉLYI a középgeneráció kiváló alkotója, aki pályája kezdete óta a festmény mint tárgy elemzésével foglalkozik. Kezdetben a vásznat távolította el a vakrámától és helyzete térbe. Később vászon helyett más textíliákra (selyem, gabardin stb.) dolgozott, illetve ezeket rétegezte egymásra.

FILKO nem csupán a szlovák konceptuális művészet egyik megalapítója, hanem a szlovák akcionizmus kulcsfigurája is volt.

FODOR különleges művészetének esszenciája a tárgyiasult irónia; műveiben a véletlen egybeesések, az érzékelés, illetve a látás kreatív kutatása találkozik.

Az 1974-ben készített Direkt tárgyak című munkán három befőttes üveg látható: egy vízzel megtöltött virágzó vörös szegfűvel, egy leragasztott szájú üres, amelyből kókadtan lóg ki a virág, s végül egy teli, de üres üveg, amely mellett leragasztva hever az élő növény.

A Ludwig Múzeum gyűjteményében a művész három alkotása található meg. A legkorábbi munka még Lengyelországban készült – GÉMES a varsói Képzőművészeti Akadémia grafika szakára járt –, és sajátos, stiláris átmenetet képvisel a litográfia és a fotómontázs között.

Hajas Tibor 1976 után kialakult együttműködése Vető János fotográfussal életművének új korszakát jelentette.

A Felszakítás egy személyes narratíván keresztül közelít az objektív történelemhez, miközben a mű betekintést nyújt Alban Hajdinaj talált tárgyak és képanyagok újrahasznosítása iránti elmélyült érdeklődésébe is, amely munkásságára oly jellemző.

HALÁSZ KÁROLY a hetvenes évek óta meghatározó alakja a magyar kortárs művészetnek. Az 1972-ben készült mű a magyar televízióban vetített, Bizánc című művészettörténeti dokumentumfilmen, illetve két téglalap találkozási lehetőségein alapul.

A festőművészként végzett HALÁSZ PÉTER TAMÁS már kezdetben installációkat és objekteket készített (bár objektjei gyakran magukban hordozzák a táblaképek jellegzetességeit is).

HARIS LÁSZLÓ a hatvanas évek végétől jelen volt a Szürenon (a szürrealizmusból és a nonfigurációból kiábránduló művészek csoportja: „sur et non”) kiállításain és a – nem kevésszer művészetpolitikai viharokat is elindító – balatonboglári kápolnatárlatokon. Tíz éven keresztül csak képzőművészeti ki

HENCZE TAMÁS az Iparterv-generáció tagja, aki kortársaihoz hasonlóan egy nyugat-európai utazás alkalmával kóstolt bele a korlátlan művészi szabadság levegőjébe, és döntötte el, hogy a maga útját járja a festészetben. A hatvanas évek közepén kezd gumihengert használni képei festéséhez, és ez az es

Johnson and Johnson – a már a művésznevüket is egy multinacionális cégtől kölcsönző művészduó – előszeretettel sajátítja ki a média és a vizuális kommunikáció eszköztárát: táblázatokat, napilapok formátumát, mellyel a kapitalista rendszer és intézményeinek kritikáját adja.

KÁLDI KATALIN pályája kezdete óta használja a mozaiktechnikát. Ennél a tónusokat kizáró technikánál korábban az ókori mesterek metódusát követte, most a mozaikkockák formájának megváltoztatásával ér el térbeli hatást.

KÁROLYI ZSIGMOND tevékenységének a hetvenes évektől központi témája maga a festészet.

Olga Kasimbekova es Gleb Katcsuk videómunkája értekes dokumentuma a 2004-es narancsos forradalomnak. A forradalmi események közepette a művészek végigjárták a sátrakat es a barikádokat a Besszarabszka tértől a Függetlenség teréig (a Majdanig).

KASZÁS Tamás (1976) elsősorban tárgyakat, installációkat, valamint köztereken megjelenő murális műveket készít.

A grafikus és plakáttervező KEMÉNY GYÖRGY 1963-ban jutott el Párizsba, ahol egy galéria nyitva hagyott raktárajtóján bepillantva találkozott először a pop arttal, Warhol, Wesselmann, Oldenburg és Lichtenstein műveivel.

Natalia LL az egyik legismertebb lengyel neoavantgárd művész, aki a hetvenes évektől kezdődően szerepel nemzetközi feminista kiállításokon és kiadványokban.

LOVAS ILONA videója a franciaországi Musée de Bibracte-ban 2007-ben megrendezett egyéni kiállítására készült, ahová az Evelyne Encelot költőnőről elnevezett alapítvány ösztöndíjasaként került.

2002-ben, amikor Berlinből Bécsbe költöztem, meglehetősen egyszerűek voltak művészi törekvéseim. A természetes környezettől való kulturális elszakadás a modern művészetben a berlini időszakban már untatott. Új világokat szerettem volna teremteni, nem akartam, hogy felfaljon a művészeti piac.

Pályája kezdetén MÉHES a szürnaturalista csoporthoz csatlakozott, majd konceptuális műveket, fotókat és akciókat készített. 1969-ben a II. Iparterv-kiállításon bemutatott alkotását (Hétköznap) tartják a magyar fotórealista festészet első művének.

Műveinek egy csoportja egy-egy osztrák költő verséhez kapcsolódik. A plur.sing. forrása Konrad Bayer Időtrombita című költeményéhez készített konstrukciós tervrajz. A plur.sing.

NEMES MÁRTON a fiatal művészek generációjának egyik kiemelkedő és elevenen újító tagja.

A Hamis vallomás – 3. verzió című, videóra rögzített opera-performansz témájának alapja egy történelmi esemény, valamint egy azt feldolgozó film dialógusa. 1882–83 között zajlott a „Tiszaeszlári vérvád”, amely antiszemita koncepciós perként vált hírhedté Európában.

A 8 férfi című videót 2009 nyarán készítettük. Beleillik abba a sorba, amelyben szűkebb környezetem – Közép-Európa – témáit dolgozom fel. Érdekel, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a mai kor számára a 20.

Az emlékmű a Kijev–Lviv autópálya felett helyezkedett el. Értékes rézből készült. A helyi lakosok apránként széthordták.

Miután a 16 tonnás Lenin-szobrot eltávolították a város központjából, ideiglenesen Zaporizzsja város önkormányzati szerveinek területén tárolják. Ez volt az egyik legnagyobb szobor Ukrajnában. Az szobor eltávolítása több napig tartott, és online közvetítették

A falutanács vezetője úgy döntött, megőrzi az Engels szobrot a „jobb időkig” és saját olajsajtoló üzeme lerakóhelyén helyezte el. A szovjet időkben Mala Perescsepina faluban működött a Friedrich Engels nevét viselő kolhoz. 2017-ben az emlékművet Manchesterbe, Nagy-Britanniába vitték.

PINCZEHELYI a Pécsi Műhely alapító tagjaként a hetvenes évek során saját egyéni alkotói univerzumában is dolgozott.

PINTÉR GÁBOR annak a fiatal festőgenerációnak a tagja, akik a hagyományos festészeti kánonnal szakítva a festészettől addig távol álló képi elemeket, képalkotó technikákat alkalmaznak. Műveiben mind a mozgókép, mind a gyors grafika formavilága teret kap.

Médiaművész, 1989–95 között az Újlak Csoport alapító tagja, 1990-től 1996-ig a legprogresszívebb budapesti alternatív kiállítótér, a Tűzoltó u. 72. szervezője, 1997-ben az U. F. F. nonprofit galéria alapítója.

MIKOLA RIDNYIJ művének címe a szemészeti kifejezésre utal: a vakfolt az a kis terület a retinán, ahol a látvány keletkezik. Ennek kiegészítésekor saját tudásunkra és emlékezetünkre támaszkodunk anélkül, hogy figyelembe vennénk, hogy a valóságot folyamatosan konstruáljuk.

Mikola Ridnyij filmjéhez interjút készített egy volt rendőrrel, Dimával, aki úgy döntött, hogy elhagyja a rendőrséget, és most kőfaragóként dolgozik.

A Szlovákiában élő RÓNAI művészete a vizuális költészettől, a festészettől a mail arton és copy arton át egészen az installációkig, performanszokig, fotó-, videó- és számítógépes művészetig terjed, de ezek leginkább „csak” eszközök egy nagyobb egész, egy idea szolgálatában.

Az installáció azoknak a műveknek a sorát gyarapítja, amelyek az ún. „hivatali planktont”, vagyis a hivatali hierarchia dolgozóinak legalsó kasztját vizsgálja. Az arctalan, szürkébe öltözött emberek sokasága a hivatalnokok egysíkú életének rutinját idézi.

SZALAY PÉTER apró pszeudó-nippje egy 2014-ben készült sorozat egyik darabja.

A festő végzettségű Agnes von Uray évek óta foglalkozik időalapú műalkotások létrehozásával. Korábbi munkáiban a szekvenciák narratív ciklusokba szerveződtek: nagyrészt rajzolt storyboardok szolgáltak a történetmesélés alapjául.

Szvet Tamás munkáiban nagy érdeklődéssel fordul a klasszikus és legújabb technika kínálta lehetőségek felé.

TÓT ENDRE művészkönyvei A művészkönyv képzőművészek által alkotott egyedi vagy kis példányszámú könyv, amely a Fluxus mozgalom óta terjedt el és honosodott meg mint a kortárs művészet egyik speciális műfaja. Magyarországon egyik legelső képviselője Tót Endre, aki az 1970-es évek legelejétől adta

Türk Péter a magyar neoavantgárd művészet egyik jelentős alakja. A hetvenes évek elején konceptualista műveket készített, ezt az alkotói attitűdöt a festészet műfajában is alkalmazta.

Türk Péter a magyar neoavantgárd művészet egyik jelentős alakja. A hetvenes évek elején konceptualista műveket készített, ezt az alkotói attitűdöt a festészet műfajában is alkalmazta.

Kísérletező fotó- és képzőművész, a nyolcvanas évektől az ún. alternatív művészeti törekvések képviselője, aki a fotó képzőművészeti alkalmazásában is aktív szerepet játszik.

ERWIN WURM munkásságában mintegy harminc éve jelen van a különféle textilekkel, ruhákkal való foglalatoskodás. A ruházat, amely határfelület külső és belső között, az emberi létezés szempontjából a külvilág és az én elhatárolását testesíti meg, emellett számos kulturális-társadalmi jelet hordoz.

A rendkívül egyszerű (avagy meghökkentően banális) ún.

Timur Novikov (1958–2002) klasszikus avantgárd szerepből indult (volt mozigépész, szervezett kiállítást egy templomban, játszott zenekarokban – ilyen minőségében még új hangszereket is feltalált –, rendezett filmeket, készített színházi díszleteket, mielőtt a modernizmussal egyfajta birodalmi kla

Baranyay András képein az önportré az egyik vissza-visszatérő motívum, melynek számos megjelenési formája van, a hátképektől az alvó képeken át a mások portréjával összeexponált képekig.

ANNA DAUČIKOVÁ a feminista, illetve queer művészet úttörője Szlovákiában és Csehországban. Az Aspekt című feminista magazin egyik alapítója 1991-ben; művészként és egyetemi oktatóként a queer mozgalom egyik legnagyobb hatású személyisége.

A második, 1998-ban készült fényképen a művész a társadalmi nem (gender) és a nemi kétértelműség témáját jeleníti meg.

A harmadik, mindmáig legutolsó önarcképen (2017) a művész szájából lógó modern fülhallgató a női petefészkek formájára emlékeztet.

A PÉCSI MŰHELY (1968–1980) mint neoavantgárd művészcsoport a hazai művészeti közeg perifériáján működött, és a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán, új vizuális nyelv, új vizuális kultúra megalapozásán munkálkodott.

A Tárgyak c. sorozat bizonyos értelemben a Mit jelent fényképezni? (2010) és a Hardver tekintetében (2012) című munkák folytatása. Míg az előzőben az analóg technikával és többszörös expozícióval készült képvariációk okoznak szinte pszichedelikus térélményt, az utóbbiban maga a nagyítás (20.