A grafikus és plakáttervező KEMÉNY GYÖRGY 1963-ban jutott el Párizsba, ahol egy galéria nyitva hagyott raktárajtóján bepillantva találkozott először a pop arttal, Warhol, Wesselmann, Oldenburg és Lichtenstein műveivel. A pop art színvilágát és harsányságát hordozó képen a művész 1940-es fényképe idéződik meg, míg az osztott felületen eltérő síkokban jelenik meg az arckép, a balatoni nyarak emléke, a pohár málnaszörp és Mickey Mouse égő alakja – a valódi szövetből készült, fagombos kabát kilép a térbe. A látszólag derűs munka a művész élettörténetére utal. Édesapja 1944-ben, hogy fia életét mentse, beadta a zsidó árvaházba. Onnan azonban a gyerekeket és oktatójukat a nyilasok elhurcolták, a tanár eközben a gyerekek megnyugtatására egy Mickey egeres könyvből olvasott fel nekik. Őt másnap agyonlőtték, és a gyerekeket a Duna-partra vitték – kivégzésüket azonban megakadályozta egy szovjet tüzérségi támadás. A rajzfilmfigura ily módon súlyos jelentést hordoz, nemcsak az elveszett gyerekkorra és tanárukra emlékeztet, hanem a vészkorszakra is. Ezt erősíti fel a kép bal felső sarkában látható keretezett kép, melyen a varsói gettó felszámolásakor készült világhírű fénykép vázlatos átirata fedezhető fel. A pop artos megoldások ebben az esetben nem elfedik, hanem még inkább kiemelik a színpompa mögötti súlyos tartalmakat.