KÁLDI KATALIN pályája kezdete óta használja a mozaiktechnikát. Ennél a tónusokat kizáró technikánál korábban az ókori mesterek metódusát követte, most a mozaikkockák formájának megváltoztatásával ér el térbeli hatást. Korábbi, csendéletjellegű, erős filozófiai tartalommal bíró munkái után figyelme a mozgás felé terelődött. Ő maga a vektort említi, mint olyan matematikai fogalmat, melynek nemcsak nagysága, hanem iránya is van. Legutóbbi, a Paksi Képtárban megrendezett nagy kiállításának a címe is erre utal: Testek sebessége. Hatszög című műve azért is különleges, mert nem a hagyományos üveget használja, hanem a sokkal hétköznapibb mázas kerámiát, mely felidézi a 20. század második felében készült építészeti dekorációkat. A megjelenített, nem egyenlő oldalú hatszög egyszerre térbeli és síkszerű. A középpont felé mutató csempedarabok a mű mértani középpontjára irányítják a tekintetet, és a mozgás illúzióját hozzák létre.