Natalia LL az egyik legismertebb lengyel neoavantgárd művész, aki a hetvenes évektől kezdődően szerepel nemzetközi feminista kiállításokon és kiadványokban. Saját művészi pozíciójának meghatározásával párhuzamosan alakította ki egyéni stílusát, melyben egyebek közt az erotikus fotográfia eszközeit használja a pop art, valamint a konceptuális művészet, a nyelvészet és a vizuális költészet által ihletett munkáiban. A TAK című plakátszerű ofszetnyomaton ugyanaz a kompozíció ismétlődik háromszor, vörös, fekete és zöld színnel nyomva. A felső három mezőben női ajkakat látunk három fázisfotón, alattuk a TAK („igen”) szót olvashatjuk – ebből következtethetünk arra, hogy a kirúzsozott, érzéki ajkak a „tak” szó három hangját formálják meg. A popos testrészlet, a száj egy olyan nőt szimbolizál, aki, bár megpróbálja kifejezni magát, de testét folyamatosan tárgyiasítják és fetisizálják, így hangja néma marad. Az eredeti, 1971-es installációban a nyomatok tapétaként borították be egy galéria falait: a mechanikus sokszorozás gesztusában nemcsak a „consumer art”, vagyis a pop ismert eljárását fedezhetjük fel, de felerősödik és egyben devalválódik is az egyszavas, néma üzenet: „igen”.