Eszmék és művek

„Baranyay András törzstagja az IPARTERV nemzedéknek, azzal együtt, hogy ő maga sohasem becsülte túl ennek a művészcsoportosulásnak a jelentőségét”, írja Beke László, s ez igaz Major Jánosra, Baranyay grafikus barátjára is, akiről ez az 1973-as kvázi-portré készült. Baranyay a hatvanas évek végén,

Az ún. lentikuláris, térhatású technikával készült képen egy fiatal férfi portréját látjuk, nyakában aranylánccal.

Birkás Ákos a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig programszerűen festette nagyméretű festményeit, melyeken egyetlen motívum jelent meg: a képmezőt csaknem teljesen kitöltő ovális forma, az absztrakt „fej”, amely számtalan variációja – és az univerzális formához kötődő asszociációk

Bukta Imre a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója.

Csákány István a kétezres évek elején – művészeti tanulmányai alatt, majd utána is – többször került a „munkás” szerepébe.

Fehér László az 1990.

Gerhes Gábor a „képek diktatúrájának” korában az előre megtervezett, általa megrendezett fényképben találta meg az az eszközt, amellyel első pillantásra hatásos és tetszetős, plakátszerűen sűrű, ám a jelentést illetően a nézőt elbizonytalanító, humoros, ugyanakkor nyugtalanító képeit megalkotja.

„Az utcakő a proletariátus fegyvere” – ez Ivan Sadr orosz művész 1927-es szobrának címe, amelynek reprodukciója széles körben ismert volt a kelet-európai blokkban, és amely a szocialista realista szobrászat és az állami propagandaművészet iskolapéldájaként híresült el az ötvenes években.

Gyenis Tibor fényképei általában olyan akciókat rögzítenek, melyek főszereplője önmaga: a reménytelen körülményekkel küzdő „hobbiművész”, kinek művészetét nem befolyásolják kívülről jövő trendek, elvárások, de ily módon legalább „független és szabad”. A kilencvenes évek új művészgenerációja nem é

Gyenis Tibor fényképei általában olyan akciókat rögzítenek, melyek főszereplője önmaga: a reménytelen körülményekkel küzdő „hobbiművész”, kinek művészetét nem befolyásolják kívülről jövő trendek, elvárások, de ily módon legalább „független és szabad”. A kilencvenes évek új művészgenerációja nem é

Gyenis Tibor első génsebészeti kísérletét a „felesleges gesztusok” egyikeként mutatta be, amikor fiatal facsemeték törzsére ismeretlen eredetű és fajtájú, zöldessárga terméseket kötözött.

Hajas Tibor 1965-ben megkezdett egyetemi tanulmányait egy utcai tüntetést követő letartóztatás szakította félbe, ahonnan amnesztiával szabadult.

Kokesch Ádám színes, fényes, tükörsima, speciális ún. „hinterglas”-technikával festett képei, illetve az ezek és különböző tárgyak felhasználásával épített futurista installációk, modellek számos tekintetben zavarba ejtik nézőjüket.

Lakner Antal „passzív munkaeszközei” azt a jelenséget teszik vizsgálat és kritika tárgyává, hogy napjaink dolgozója – nem a valamikori „munkás” és „paraszt”, hanem a szolgáltató szektorban dolgozó, naphosszat az íróasztal mögött görnyedő irodista, aki a foglalkoztatottak 62 %-át jelenti Magyarors

Lakner László fotórealista festménye a népszerű és hatalmas példányszámú orosz képes hetilap, az Ogonyok 1972. évi 49. számában talált fotó felnagyításával készült, amely kazah gyapotszedő munkásokat ábrázol.

Maurer Dóra konceptuális indíttatású sorozatában a képi jelentés változásait vizsgálja: adott témáról készült fázisfotókat különböző sorrendben rendez el, ezáltal módosítja a képsorozat olvasatát. Az egyes fotókat egyszerű „jelnek” tekinti, amelyek más-más „szöveggé” állnak össze.

Maurer Dóra konceptuális indíttatású sorozatában a képi jelentés változásait vizsgálja: adott témáról készült fázisfotókat különböző sorrendben rendez el, ezáltal módosítja a képsorozat olvasatát. Az egyes fotókat egyszerű „jelnek” tekinti, amelyek más-más „szöveggé” állnak össze.

A kortárs képzőművészetben mára már teljesen megszokottá vált, hogy egy művész több médiummal, több művészeti ágban is dolgozik (festészet, fotó- és videoművészet stb.), de mégis mindig az úgynevezett magasművészet keretein belül marad, műveit kizárólag a kiállítóterekbe szánja.

A Nemes Csaba festményén ábrázolt Bauhaus-stílusú épületet jelentőségét az adja, hogy ebben a kétszintes, nem túl nagy alapterületű balatoni villában pihente ki nyaranta fáradalmait Kádár János, aki 1956 novembere és 1988 májusa között a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára és Magyarország

A nyúlszőrrel, mohával és vörös bársonnyal bevont három nőgyógyászati szék a művész azon installációinak sorába tartozik, amelyek az én és környezete viszonylatait modellezik, legyen szó elemi érzékelésről vagy társadalmilag meghatározott szerepekről.

Pinczehelyi Sándor a hetvenes évek elején a konceptuális művészet és az alkalmazott grafika kereteiben kezdett a munkásmozgalmi szimbólumokkal, azok kisajátításával és értelmezésével foglalkozni.

Pinczehelyi Sándor a hetvenes évek elején a konceptuális művészet és az alkalmazott grafika kereteiben kezdett a munkásmozgalmi szimbólumokkal, azok kisajátításával és értelmezésével foglalkozni.

Rónai Péter talányos tárgyegyüttese egy kenderkóccal megtöltött hordóból, és egy kisméretű, működő tévékészülékből áll, amely mindig az épp szabadon fogható analóg tévéadást sugározza.

A 2004-ben alakult francia-magyar művészpáros neve, a Société Realiste a szocialista realizmus fogalmával játszik, ám jelentése inkább „realista”, az adott körülményekhez alkalmazkodó, a valóságra támaszkodó társaság, illetve társadalom.

Sugár János nemzetközileg is ismert képzőművész, a művészeti akadémia tanára 2008-ban festékszóróval és sablonnal az alábbi szöveget fújta egy budapesti, belvárosi, magánkézben lévő kiállítóterem falára: „Wash your dirty money with my art” („mosd a piszkos pénzedet a művészetemmel”).

Szacsva y Pál „talált képeinek” és „reprojekcióinak” lényege a megzavart érzékelés, a különféle valóságrétegek egymásra építése, a médium és a valóság viszonyának vizsgálata.

Az egykori Jugoszláviában, Vajdaságban született Szombathy a Bosch + Bosch elnevezésű progresszív művészcsoport alapító tagjaként kezdte pályafutását.

Szűcs Attila festményei gyakran készülnek fotók alapján, ám stílusa távol áll a fotórealisztikus hűségtől.

Veszely Bea művében a művészettörténet híres nőábrázolásait, illetve ezek színes fotóreprodukcióit sajátítja ki.

Veszely Bea művében a művészettörténet híres nőábrázolásait, illetve ezek színes fotóreprodukcióit sajátítja ki.

Veszely Bea művében a művészettörténet híres nőábrázolásait, illetve ezek színes fotóreprodukcióit sajátítja ki.

Veszely Bea művében a művészettörténet híres nőábrázolásait, illetve ezek színes fotóreprodukcióit sajátítja ki.