A 2004-ben alakult francia-magyar művészpáros neve, a Société Realiste a szocialista realizmus fogalmával játszik, ám jelentése inkább „realista”, az adott körülményekhez alkalmazkodó, a valóságra támaszkodó társaság, illetve társadalom. „A munkáink művészet és ideológia kapcsolatából, valahol a szovjet és az uniós ideológia találkozásának ihlető talaján jönnek létre, a témáinkban keveredik a francia gyarmati múlt a szovjet örökséggel, és persze a kortárs hegemón állapottal, az amerikai hatásokkal” – mondják egy 2011-es interjúban. A tipográfia, adatvizualizáció, nemzeti és nemzetek feletti szimbólumok, térképek, színkódok, határok és a nyelv kérdésein keresztül a 21. századi társadalmat, ezen belül Európát közvetlenül érintő kérdéseket vizsgálnak: nemzetiséget, identitást, nyelvet, történelmet, migrációt, határokat, gazdaságot és politikát. A Windroad című, közlekedési táblát formázó mű a huszadik században hosszabb-rövidebb ideig létező, azóta eltűnt államalakzatok nyomába ered: az irányjelző táblákon ezeknek a különféle, jórészt ismeretlen köztársaságoknak a nevét olvashatjuk. Ki hallott például a Vendvidéki Köztársaságról? Ki tudja, hol van Gagauzia? Mely két állam nevéből ered a Litbel elnevezés? Ezeket az államokat etnikai, nemzeti vagy geopolitikai érdekek hozták létre, ám ezek az érdekek nem bizonyultak elég tartósnak vagy erősnek. A határok megváltoztatása, az új status quo rengeteg fájdalommal és vérrel jár, ahogy azt a huszadik század történelme sokszorosan bebizonyította. Sz.K.