Gerhes Gábor a „képek diktatúrájának” korában az előre megtervezett, általa megrendezett fényképben találta meg az az eszközt, amellyel első pillantásra hatásos és tetszetős, plakátszerűen sűrű, ám a jelentést illetően a nézőt elbizonytalanító, humoros, ugyanakkor nyugtalanító képeit megalkotja. A kilencvenes évek végén kezdett fotósorozatában olyan elemeket – figurákat, tárgyakat, gesztusokat, motívumokat – rendez egymás mellé, amelyek a rejtvényújságok képes fejtörőihez hasonlóan első pillantásra érthetetlen kombinációban, valamilyen rejtett jelentést hordozva állnak össze egy egységgé. Gerhes műveiben többek között a képek olvasásának, értelmezésének mikéntjére, kép és szöveg viszonyára kérdez rá, a néző aktív részvételére számítva. A „T megtalálása” lehetne akár az 1999-es „T-betűt ültetek” folytatása. Az első képen a művész a szorgos földműves szerepébe bújva épp egy öles, fából készült T betűnek ás lyukat. A második képen társával együtt ballonkabátos nyomozóként bukkannak rá az időközben megbízhatóan a földbe gyökerezett, ám az eredetinél jóval kisebb és szemmel láthatóan más környezetben lévő „csemetére”. Vajon mi történt időközben? Gerhes képein és az életben is újabb jelmezekbe és szerepekbe bújik, melyek közül csak az egyik a „kortárs képzőművész” szerepe. Sz.K.