
Tadeusz Kantor: Lehetetlen 2001. október 19. – december 2.
Ha úgy definiáljuk Tadeusz Kantort, mint a huszadik század második felének legnagyobb lengyel művészét, nem mondunk sokat. Jelentősége Joseph Beuyséhoz, vagy Andy Warholéhoz hasonlítható.
Ha úgy definiáljuk Tadeusz Kantort, mint a huszadik század második felének legnagyobb lengyel művészét, nem mondunk sokat. Jelentősége Joseph Beuyséhoz, vagy Andy Warholéhoz hasonlítható.
Szikora Tamás 1993-ban négy egyéni kiállítás keretében mutatta be (Institute Hongrois, Párizs; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Institute Français, Budapest; Dovin Galéria, Budapest) akkor tizenhét éves, rendkívül következetes festői pályafutásának eredményét: az eredetileg az ócskapia
Az élet törékeny, érzékeny egyensúlyi viszony. Ezen a kiállításon a technika és természet viszonyát szeretném kifejezni. Szeretek kertészkedni. Mindig közel álltam a természethez, állandóan figyeltem, az ellentétes erőket és igyekeztem az egyensúlyt megtalálni. Kezdtem párhuzamokat vonni.
Az Üvegtestű férfiak az utolsó darabja egy csendéletsorozatnak, melyet 1994-ben kezdtem el készíteni. Ez a sorozat a csendéletet a test és a szellem, a természet és a kultúra szétválásának metaforájaként használja fel.
Köves Éva a fiatal generáció egyik legtehetségesebb és legaktívabb tagja, aki egyedi, a festészet és a fotó bonyolult, illuzionista kombinációjára épülő műveivel mind itthon, mind külföldön számos alkalommal mutatkozott be sikerrel (pl. Velencei Biennále, 1997).
Fénnyel jön a zene, ami olyan, mint a környezet inspirációja, ill., mint a hallgató ambíciója.
Egy, vagy több világok sokasága tárul elénk Abonytól Milánóig, a Duna partjától a Titicaca- tóig. Kizárod magad vagy belépsz, Te döntöd el.
A La Porta dello Specchio (A Tükör Ajtaja) című kiállítás Michelangelo Pistoletto eddigi, több mint harmincöt éves pályáját igyekszik bemutatni. Az összeállítás eredetileg a szarajevói Ars Aevi alapítvány számára készült, ott állították ki tavaly decemberben.
„A kép saját terének időbeli vetülete nem más, mint a mágia világa, egy olyan világ, ahol minden ismétlődik, és amiben minden egy jelentőségteljes kontextusban vesz részt.
Sophie Calle, kinek művei először láthatók Magyarországon, a kortárs francia képzőművészet egyik legeredetibb, legérdekesebb személyisége. A most 48 éves művésznő konceptuális indíttatású műveiben a hétköznapokat valóságos detektívregénnyé alakítja.
“Én a halál peremén festek. Mint akit valami más hajt. Egy nyomás, egy szorítás. Sürgetését sem kezelni, sem ellenőrizni nem tudom. Amint az ötlet, a reflexió megjelenik, a kép be van fejezve.”- mondja a művész saját alkotói folyamatáról.
Milena Dopitová 1963-ban született Štemberkben (Cseh Köztársaság).
Ezt a nehezen meghatározható átmeneti évet záró egyik legérdekesebb kiállítás kétség kívül Sandro Chia kiállítása lesz a budapesti Ludwig Múzeumban.
Úgy ment el Párizsba, hogy nem is tudott fényképezni. A már ott élő Tihanyi, Kertész istápolta, vezette be a művészkörökbe.
Az Arts Midwest és az Ohiói Művészeti Tanács kiállítása a Columbusi Művészeti Múzeum szervezésében.
A fény háza – The House of light – egy személyes történet, amely egy sajátos műfajban jelenik meg a kis teremben, a Ludwig Múzeum fiatalos projekteknek helyet adó, kiállításműhelyében.
Andy Warhol (eredeti nevén Andrew Warhola), a huszadik századi képzőművészet egyik emblematikus figurája, az egyik legismertebb amerikai művész a pennsylvaniai Pittsburghben született 1928-ban, egy rutén bevándorló család harmadik gyermekeként.
A stockholmi Moderna Museet „A Fal után” című kiállítása a berlini fal lebontásának tizedik évfordulója alkalmából jött létre, huszonkét közép- és kelet-európai országból több mint 140 művész alkotását mutatja be.
A kiállítás elsőként tekinti át a közép-európai "modern" és a kortárs képzőművészet 1949 és 1999 közötti történetét tudományosan eszközökkel feldolgozva.
A MAGYAR ASZFALT KFT. FESTÉSZETI DÍJA, 2000
2000. március 2. - 19.
Beöthy Balázs a helyszínre készült interaktív installációt mutat be. A mű egy nagyformátumú, hangos panorámaképből áll, melynek hangja a néző mozgására megváltozik. A kép tematikája az NDK indiánfilmek, azaz a mozi, a Mézga család, azaz a tévé és a lakótelepi életforma hatásaiból táplálkozik.
Cecil Beatont századunk egyik elsõ "nemzetközi médiaművészeként" szokás emlegetni. Beaton, a fotográfus egyformán otthon volt a hollywoodi sztárok, a párizsi festõk, a New York-i manökenek és a londoni popsztárok között.