A Come Closer című kiállítás kortárs skandináv képzőművészeket mutat be. Ezen belül a norvég, svéd és dán művészeti élet fiatal, nemzetközileg is kiemelkedő törekvéseire koncentrál, különösen a személyes felismeréseken alapuló, posztkonceptuális irányzatokra.
Annie Leibovitzot régóta generációja egyik leghíresebb fotósaként tartják számon.
Európában 1998-ban került először bemutatásra Cindy Sherman Untitled Film Stills című, 1977 és 1980 között készített sorozata, amely mérföldkő a fotóművészetben.
A nemzetközileg ismert két művész az 1996-os Manifesta I. európai biennálén találkozott Rotterdamban. Az első Manifestát öt nemzetközi kurátor válogatta, köztük Néray Katalin és Viktor Misiano, akik javasolták Sugár és Leiderman részvételét.
1936-ban született Párizsban, gyerekkorát New York-ban tölti, ahol már korán számára meghatározó személyiségekkel ismerkedik meg, többek között Marcel Duchamppal, André Bretonnal és Billy Holidayjel.
A Kortárs Művészeti Múzeum / Ludwig Múzeum Budapest a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be azt a csoportos kiállítást, melynek résztvevői nagyrészt 30-as éveikben járó, fiatal művészek.
A MAGYAR ASZFALT KFT. FESTÉSZETI DÍJA, 1998
A díjazott művek kiállítása a Kortárs Művészeti Múzeum –- Ludwig Múzeum Budapest
I. emeleti kiállítótermében
1998. március 5–29.
A Marseille-i Képzőművészeti Főiskola négy frissen diplomázott hallgatója, Valérie Cartier, Jeanne Bourrat, Antje Poppinga és Jérôme Le Goff 1995-ben jöttek ösztöndíjasként Budapestre.
Miután elhagyta a firenzei művészeti főiskolát, Erró 1957-ben 8 hónapot töltött Izraelben. Jaffában készült el az első, 11 képből álló Atomfelhő című kollázs-sorozata, amihez folyóiratokból kivágott képeket, egyedi rajzokat és fekete spray-t használt fel.
A MERET OPPENHEIM MEETS MAN RAY című kiállítás két olyan művész munkáit mutatja be, akik jelentős mértékben befolyásolták a XX. század művészetét.
ballroom
Kaija Saariaho, Kozári Hilda és Esa Vesmanen
zene-fény installációja
1997. december 9 – december 21.
megnyitó: december 9-én, 18 órakor
Maurer Dóra egyik alkotó énje játékos, szellemes nőies, a másik ezzel szemben határozott, egzakt és rendszeres. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a 70-es évektől kezdve Magyarországon is megrendezésre kerültek konkrét, szisztematikus és szeriális művészeti kiállítások.
A Romániában tapasztalható társadalmi csalódottság, elégedetlenség ás következetlenség ellenére a kortárs román képzőművészet erőteljes, elkötelezett ás hiteles szellemi, eszmei ás esztétikai dinamizmusát tekintve.
Megnyitó: 1997. október 9. 18 óra
Megnyitja: Dr. Hegyi Lóránd, a bécsi Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien igazgatója
A kiállítás megtekinthető 1997. november 18-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig
A The National Gallery of Modern Art (NGMA) Delhi (a delhi-i Modern Mûvészet Nemzeti Galériája) nagy örömmel mutatja be kortárs indiai művészeti kiállítását Budapesten. A kortárs mûvészet is hozzájárul India művészeti örökségének gazdag hagyományához.
Az 1997. április 18-án nyíló Testet öltött logosz című kiállítás 14 német nőművészt mutat be, s egyben olyan tudományos és művészeti események sorát nyitja meg, amelyeknek témája a nők társadalmi és művészeti szerepe.
Ez a kiállítás olyan művészeket mutat be, kiknek műveiben elmosódik a „festészet” és a „fotográfia” fogalma közti különbség. Bizonyos értelemben minden műtárgy hazudik.
A kiállítás címe – Schwere-los – maga is provokáció és ars poetica egyszerre. Ez a kiállítás térben létező, ha úgy tetszik, plasztikai gondolatokról szál, de vajon nevezhetjük-e szobroknak ezeket a tárgyakat, konstrukciókat, árnyékokat, hangokat és fényeket?
A 2. Krakkói Csoportot 1957-ben jegyezték be, mint független művészeti egyesületet, melynek tagjai kiállításokat szerveznek és színházi előadásokat tartanak.
Az osztrák millennium és a magyar millecentenárium alkalmából Peter Weibel koncepciója alapján és neves szakértők együttműködésével kiállítás nyílik múzeumunkban, mely adalékul szolgál e két ország kultúr- és szellemtörténetéhez, és közös történelmünk ismeretlen fejezeteit kívánja bemutatni, mikö
A flamand Jan Fabre a kortárs művészeti élet meghatározó személyisége, egy személyben képzőművész, koreográfus, színház- és filmrendező. A nyolcvanas években tűnt fel a nemzetközi művészeti életben, 1984-ben ő képviselte Belgiumot a Velencei Biennálén, azóta szerepel a legfontosabb képzőművészeti
Ez a kiállítás az egyidejűség élményéről szól, és igen sokféle formában ölt testet mind a készítés, mind pedig a bemutatás és kivitelezés megszervezése szempontjából. Az egyetemes történelem sajátos históriák összemosódásaként jelenik meg itt: az olyan felosztások, mint Nyugat, Kelet, Észak és Dé
