Megnyitó: 1997. október 9. 18 óra
Megnyitja: Dr. Hegyi Lóránd, a bécsi Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien igazgatója
A kiállítás megtekinthető 1997. november 18-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig
1991 óta foglalkoztat egy geometrikus alakzat körül kialakuló folt- és a törzsforma viszonya. Ennek az “aurának” még a megfelelő nevét sem találom, annyira változatos megjelenési állapotokat mutat. (...) Virágszirom, -halom, lehullott levelek, csikkek, fecnik a nedves, de már száradó aszfalton, a testek körül állandóan fogyatkozó folttal. Nem egészen világos számomra az a fizikai jelenség, hogy a járdán miért marad egy sötét, vizes terület tisztes távolságból körülvéve egy levél széprajzú körvonalát. Talán a levélben lévő nedvesség táplálja még egy ideig a hűséges aurát, ami lassan párologva, de végleg eltűnik. Különös ebben a látványban az, hogy egy fém konzervdoboz körbevágott teteje is így viselkedik, akárcsak minden más dolog, ami egyszer lehullott és elázott. A végső felszáradás előtt aura van.
A hófehér abroszra pottyant olajos haldarab körül viszont megállíthatatlanul növekszik az a folt, ami örökre megmarad. (Cinikusan figyelmeztetve bennünket az olaj és a víz eredendő keletkezési különbözőségére.) Változó felületi mozgó formák mind. A centrumban csücsül a csepp (DROP), birodalmának határait a véletlenre bízva. A történet a kör alakú csepp és a folt viszonyaiban zajlik.
Létezik negatív változat: a golyó és repesznyomok, a téglák közé fúródva a házfalakon. A lövések becsapódási erejét, auraként a fekete lyukak körül, a sérült vakolat alakja és mérete mutatja. Lyuk és csepp, fokozhatatlan felszíni végletek megnyugtatóan minimális, de éppen elegendő alapanyag egy festményhez.
Szőnyei György: Egy csepp geometria (1997)
