A La Porta dello Specchio (A Tükör Ajtaja) című kiállítás Michelangelo Pistoletto eddigi, több mint harmincöt éves pályáját igyekszik bemutatni. Az összeállítás eredetileg a szarajevói Ars Aevi alapítvány számára készült, ott állították ki tavaly decemberben. Az Olasz Külügyminisztérium és a budapesti Olasz Kultúrintézet jóvoltából most a magyar közönség is találkozhat a kortárs olasz művészet e kiemelkedő alakjának műveivel.
Michelangelo Pistoletto 1933-ban született Biellában, ahol 1994 óta saját művészeti alapítványt működtet. Szakmája fortélyait festő-restaurátor édesapja műhelyében sajátította el, majd alkalmazott grafikát tanult. 1956 és 1960 között készült első olyan önarckép sorozata, ahol háttérnek visszatükröző, fémes színeket választott. 1962 óta alkalmazza azt a technikát, mely szinte védjegyévé vált: az acéltükörre applikált fotót. A tükör ajtót nyit a valóságos tér határain, új, nem valóságos terek keletkeznek, melyek a szem számára teljesen valóságosnak tűnnek. A valóság és az illúzió határai elmosódnak. A keletkezett bizonytalanságot fokozza, hogy a tükörben megjelenő, többnyire életnagyságban ábrázolt figurák mellett a néző is a kompozíció részesévé válik, képe visszatükröződik, megsokszorozódik. A műalkotás egyenrangú összetevői a művész alkotta tárgyak, a kiállító tér és adottságai, a néző, a köztük lévő viszony és annak esetlegessége. A műtárgy tehát a néző jelenlétében, aktív közreműködésével kel igazán életre.
A művész fontos szereplője volt az Arte Povera mozgalomnak. A 60-as évek második felében kibontakozó irányzat a művészetben szokatlan, hétköznapi használatra szánt, olcsó anyagokat alkalmazta.
A tárlaton szerepelnek ekkor keletkezett művei, illetve akkor keletkezett installációinak remake-jei is.
A hullámpapírból vagy elektromos vezetékből készült installációk mellett a „rongy-sorozat” egyik darabja is kiállításra kerül.
A hetvenes években készült a Segno Arte (Művészet-jel) sorozat, mely a művészet fogalmát definiálja újra.
