Türk Péter. Minden nem látszik
E hiánypótló kötet a kiállítás anyagán alapul, de több is annál: az itt olvasható, többségükben először publikált szövegek különböző irányokból közelítik meg Türk művészetét.
E hiánypótló kötet a kiállítás anyagán alapul, de több is annál: az itt olvasható, többségükben először publikált szövegek különböző irányokból közelítik meg Türk művészetét.
Az új állandó kiállítás kísérletet tesz arra, hogy a művészeti jelentőségű súlypontokat ne csak stiláris vagy kronológiai rendezésben mutassa be, hanem elemezze az eltérő társadalmi berendezkedés ellenére létező művészeti kulturális párhuzamokat is.
A "Bűnbak képek Budapestnek" című kiállítás katalógusa, amelyben Michael Bracewell regényíró és kritikus átfogó esszéje olvasható.
A Pécsi Műhely a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán, új vizuális nyelv, új vizuális kultúra megalapozásán munkálkodott.
A katalógus Várnai Gyulának az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában bemutatott Peace on Earth! című kiállításhoz készült.
A katalógus Várnai Gyulának az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában bemutatott Peace on Earth! című kiállításhoz készült.
Albánia és Koszovó képzőművészetéből válogatott kortárs pozíciókat bemutató kiállítás, amely a két terület elmúlt tíz-tizenöt évének művészeti tevékenységére fókuszál, egymás mellé helyezve a két szcéna legfrissebb megnyilvánulásait.
Érmezei Zoltán most lenne 60 éves. Munkássága kevéssé ismert, a 80-as évek alternatív művésznemzedékének kiemelkedő alakja. A fiatalon elhunyt művészt kezdettől foglalkoztatta a halál gondolata; életművét a filozófia és a hit hatotta át.
Magyarországon a hatvanas évek második felében léptek fel azok a fiatal művészek, akik a központi ideológiától, az állami művészetpolitikától függetlenedve, az aktuális nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódva, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket.
A magyar grafikatörténet különleges helyszíne az 1971-ben alapított Makói Művésztelep, melynek fő profilja a sokszorosított grafika, illetve a fotóalapú szita- és ofszetnyomás volt.
"A kép önmagát jelenti ki, nem szól másról, nem beszél mellé” – vallja Záborszky Gábor.
A kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című, több nyelven is kiadott műve.
A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be.
Három olyan művész illetve művészcsoport munkásságát mutatja be a kiállítás, akiknek központi témája a poszt-szocialista illetve - kommunista társadalmakban a rendszerváltást követően zajló drámai eseményekre való reflektálás, az ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.
A Holokauszt képzőművészeti ábrázolhatóságnak kérdését vetette fel a holland irodalomteoretikus Ernst van Alphen híressé vált könyvében (Caught by History: Holocaust Effects in Contemporary Art, Literature, and Theory, 1997) és egyben bevezette a „Holokauszt-hatás” fogalmát.
A kiállítás a művész kettős szerepéből indul ki, abból a sajátos dialektikából, hogy a művész gyakran egyszerre létrehozója és főszereplője is saját műveinek.
Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. Azon ritka magyar származású művészek egyike, akit az Egyesült Államokban számon tartanak, és akinek munkássága az európai és amerikai absztrakció hagyományait sajátos módon ötvözi.
Tolvaly a magyar képzőművészeti élet titokzatos alakja. Csendes személyisége ellenére az 1970-es évek óta 2008-ban bekövetkezett haláláig nagy hatást gyakorolt pályatársaira művészként, szervezőként, tanárként egyaránt.
Lakner Antal a kilencvenes években indult művészgeneráció nemzetközileg is elismert alkotói közé tartozik.
Ősz Gábor munkássága a képi ábrázolás és a fotó kérdéseit járja körül. A technikai problémák, a fény, az érzékelés, a kamera lehetőségeinek vizsgálata mellett a fotó alapvető funkcióját, a valóság pontos ábrázolását kérdőjelezi meg.
„Minden hang a Csend rokona, buborék a Csend felszínén, mely gyorsan szétpattan, az alant zúgó áramlatok gazdagságának és erejének jeleként” – mondja másutt Thoreau, és ez a gondolat Cage számára is kulcsfontosságúvá vált, hiszen ő volt az, aki megszabadította a hangot mindenfajta zenei kötöttség
A kiadvány a Lentos Kunstmuseum, Linz, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum és a Verlag für moderne Kunst, Nürnberg közös kiadásában 2012-ben megjelent katalógus szövegeinek magyar fordítását tartalmazza.
A fotórealista festészet nem csupán egy műfaj, mely versenyre kel a fényképészeti ábrázolással, hanem egyben a jóléti társadalom kétarcú felszínességének felnagyított portréja is.
A XX. század hatvanas, hetvenes éveinek intézménykritikus művészei olyan műveket akartak alkotni, amelyeket nem lehet a műtárgypiacon értékesíteni, muzeologizálni. Paradox helyzet, hogy ezek a művek ma már többnyire múzeumokban vannak. A kortárs művészet már nem kínál egy ilyen külső nézőpontot.
Megyik János (1938, Szolnok) művészete a festészet–szobrászat–építészet határterületén definiálható. Munkásságának középpontjában a táblakép struktúrájának modellezése áll. Kísérletezései során olyan térbeliséget vet fel, ami az építészetnek és a szobrászatnak is sajátja.
Mladen Stilinović Húzd rá! című retrospektív kiállításának katalógusa. Stilinović szerteágazó munkásságában az ideológiai jeleket és azok társadalmi vonatkozásait vizsgálja.
Moholy-Nagy László (1895-1946) a modernizmus művészetének egyik legjelentősebb magyar származású képviselője volt, akinek életműve a Bauhaus tanáraként eltöltött évek után európai és amerikai nagyvárosokban teljesedett ki.
A science fiction kulturális jelensége a modernitás utolsó fejezeteként egyaránt leírja a korszak eredményeit, valamint ideológiájának szertefoszlását; mindeközben a jövő-orientált műfaj előfutára volt annak a rákövetkező, zavart időszaknak is, mely a mai napig tart.