A kiállítás – és az egész projekt – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: a különböző technológiák gyors fejlődése révén átalakuló fogalmainkat próbálja felülvizsgálni, és bemutatni, hogy kultúránk digitalizálódását hogyan fogadják és értékelik művészek, teoretikusok és tudósok.
"Az Üvegtestű férfiak az utolsó darabja egy csendéletsorozatnak, melyet 1994-ben kezdtem el készíteni. Ez a sorozat a csendéletet a test és a szellem, a természet és a kultúra szétválásának metaforájaként használja fel."
Köves Éva 1999 végétől kezdte el Csendélet-sorozatát. A csendélet klasszikus hagyományaiból indult ki, majd a korábban már fotózott épületállványok immár védőfólia alatt, akár a görög szobrok testformái a drapériák takarásában, jelennek meg.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
Szikora a festett árnyékkal próbál kiemelni és rögzíteni egy fiktív időpillanatot, ugyanakkor a valós tér valós idejében a művek állandóan változnak, szükségük van a néző mozgására, hogy az illúzióval való játékukba minket is bevonhassanak.
Kantor merőben új színházi világot teremtett, a neoavantgárd forradalmak aktív résztvevője volt, zseniális teoretikus, antifestő, eretnek happening résztvevő, és ironikus konceptualista – és ez csak néhány sokféle arca közül.
"A fény háza" című kiállítás katalógusa, amely egy Ágnes és Csaba című sztorit (Hegyi Dóra) és egy Szoboszlai János által készített interjút tartalmaz.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
A kiállítás elsőként tekinti át a közép-európai "modern" és a kortárs képzőművészet 1949 és 1999 közötti történetét tudományosan eszközökkel feldolgozva.
A múlt tanúbizonyságaiként maradtak ránk az Atlanti Fal bunkerjei, amelyeket stratégiai ellenőrzőpontokként építettek a németek a második világháború idején, a norvég partoktól Franciaországig. Ősz Gábor a bunkerek egyik titkát tárta fel.
Képes válogatás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből, Néray Katalin előszavával.
Képes válogatás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből, Néray Katalin előszavával.
Katarína Rusnáková, a kiállítás kurátora az 1+1=3 címet Sz. M. Eizenstein montázselméletéből merítette, amely többféle értelmezést enged meg a kiállítással kapcsolatban.
Bodnár Éva munkáiban egy tudós alaposságával kísérletezik. Saját magát, kreatív "képcsináló" energiáit teszi próbára és láthatóvá.
A művész 1994-ben hosszabb időt töltött ösztöndíjasként Rómában. Ott kezdett rajzokat, grafikákat készíteni, melyek Gulyás Gyulát ismét új oldaláról mutatták be.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
A "CH - Mai svájci művészet" című, 15 svájci művész munkáját bemutató kiállítás katalógusa.
Miriam Bäckström üres tereket fényképez. Képein olyan helyszíneket örökít meg, amelyeken emberi alak vagy más élőlény nem jelenik meg. A néző bepillanthat ezekbe az üres terekbe, melyek titokzatossága az általa elképzelt történetek révén csak növekszik.
Roman Ondákot leginkább az érzékelés, a befogadási folyamat foglalkoztatja. Mitől érzékelünk művészetnek valamit egy bizonyos helyen, ami ezen kívűl (a tér falain túl) a hétköznapi élet része?
Grunwalsky azt vizsgálja, képes-e a fotográfia a test térbeliségét - a szobrászathoz hasonlatosan - megragadni.
Várnagy Ildikó "Jelek" című kiállításának katalógusa.
