Az Archimedean Point az első publikáció, amely átfogó áttekintést nyújt Csörgő Attila elmúlt 20 éves munkájáról. Gregor Podnar és Simon Kati szerkesztők elképzelését Csörgő Attila munkásságáról négy fő témán alapulva mutatják be.
A Ludwig Múzeum 'A Fényjátékosok: Kepes György és Frank J. Malina – a művészet és a tudomány metszéspontján' című kiállításának kétnyelvű katalógusa. A tanulmányok szerzői: Nina Czeglédy, Kopeczky Róna, Roger F. Malina, Orosz Márton, Csáji Attila, Fabrice Lapelletrie, Oliver A. I.
A művész életművének mélyebb megismeréséhez és megértéséhez kíván segítséget nyújtani ez a kötet, a kiállításhoz kapcsolódó életmű-katalógus.
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum 2010. december elején megjelent, teljes gyűjteményét bemutató katalógusa. A kötet bevezető tanulmánya eredeti dokumentumokra és a szereplők visszaemlékezéseire alapozva mutatja be a Múzeum történetét a rendszerváltozást megelőző évektől kezdve 2008-ig.
A katalógusban tanulmányok jelentek meg többek között a kiállítás kurátorától, Mélyi Józseftől, valamint Sasvári Edittől, Tóth Károlytól, Nemes Pétertől.
A könyv egy jelentős kiállítás kísérő anyagaként több mint hatvan festményt, szobrot és idáig publikálatlan új alkotást mutat be, illetve az alkotóval készített interjú mellett Brown nemzetközi művészeti jelentőségét vizsgáló esszéket is tartalmaz.
A tanulmánykötet a közép- és kelet európai régió elmúlt húsz évének videoművészetét helyezi vizsgálódásának középpontjába.
Agnes Denes magyar származású amerikai képzőművész, a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó jelentőségű alakja, aki a hatvanas évektől kezdve következetesen képviseli az évszázadok alatt felhalmozódott egyetemes emberi tudáson és tapasztalaton alapuló tudomány ás az alkotó, vizionárius in
Braco Dimitrijević szarajevói születésű francia művész az 1970-es években vált nemzetközileg ismertté Casual Passer-by című sorozatával.
Magyar fordításban olvashatók George Brecht, Robert Filliou, Ken Friedman, Dick Higgins, George Maciunas, Jackson Mac Low, Ben Vautier, Emmett Williams és a Fluxus más jelentős alkotóinak szövegei, valamint a klasszikus Fluxus események partitúráit tartalmazó Fluxus performansz munkafüzet.
Maurer Dóra az 1970-es évek óta a magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja. Alkotótevékenysége mellett energikus és aktív szervezőként, 2003 óta tanárként pályatársaira is nagy hatást gyakorol.
Az 1938-ban Visegrádon született festőművész megkapta a Munkácsy-díjat, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze-díjat és a Kossuth-díjat is.
A Strabag (korábban Magyar Aszfalt Kft.) tizenkét éve minden évben meghirdeti festészeti versenyét a 40 év alatti fiatal magyar festők számára. 2008-ban 109 művész műve érkezett be a pályázatra.
A pécsi születésű Breuer Marcell (1902–1981) – vagy ahogy világszerte ismerik: Marcel Breuer – a 20. század egyik legnagyobb hatású modernista építésze és bútortervezője. Európában formatervezőként, Amerikában tanárként és építészként ismerik.
Fehér László a kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja. A Ludwig Múzeumban 2007-ben megrendezett nagyszabású kiállítás folyamatában mutatta be a művész három évtizedes pályájának sajátos ikonográfiáját és képalkotási módszerét.
Katarzyna Kozyra (Varsó, 1963– ) az egyik leghíresebb kortárs lengyel multimédiaművész, napjaink talán egyik legvitatottabb kérdését feszegeti, a női szerepeket, sztereotípiákat társadalmunkban.
A Strabag (korábban Magyar Aszfalt Kft.) tizenegy éve minden évben meghirdeti festészeti versenyét a 40 év alatti fiatal magyar festők számára. 2007-ben 77 művész közel 200 műve érkezett be a pályázatra.
A Strabag (korábban Magyar Aszfalt Kft.) 1997-től kezdődően minden évben meghirdeti festészeti versenyét a 40 év alatti fiatal magyar festők számára.
Birkás Ákost mindmáig elsősorban „Fej”-sorozatáról ismeri a közönség, az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek végéig programszerűen festett ováljairól, amelyekből csaknem kétszáz darab készült. Ám a festő életművének egésze idáig szinte ismeretlen volt Magyarországon.
Forgács Péter Budapesten élő médiaművész amatőrök által készített „talált” filmekből alkotja saját filmjeit.
Bódy Gábor az 1970-es és az 1980-as évek egyik legsokoldalúbb filmrendezője, aki kísérleti filmjeivel, videóival és elméleti írásaival jelentős hatást gyakorolt a kortárs képző- és filmművészetre.
A magyar származású, ám Párizsban, Bordeaux-ban és Amszterdamban tanult Kurtág Judit videómunkáit 2006-ban mutatta be a budapesti Ludwig Múzeum.
A kiállítási katalógusban a tanulmányok mellett a kiállított művek reprodukciói és azok leírásai, illetve a művészek életrajzai találhatók.
A Strabag (korábban Magyar Aszfalt Kft.) 1997 óta minden évben meghirdeti festészeti versenyét a 40 év alatti fiatal magyar festők számára.
Gerhard Richter német képzőművész retrospektív tárlatát 2005-ben mutatta be a budapesti Ludwig Múzeum. A huszonhét kiállított alkotás betekintést nyújtott a művész heterogénnek tűnő életművébe.
A költőként induló Hajas Tibor a magyar neoavantgárd képzőművészet egyik legkiemelkedőbb és legszélsőségesebb alakja volt. Műveit a performansz rítus-központú szemlélete hatotta át – önmagát, illetve önmaga megsemmisítését fotóz(tat)ta.
João Penalva retrospektív kiállításának magyarországi bemutatása alkalmából a Ludwig Múzeum magyar nyelvű mellékletet adott ki, amely az angol nyelvű katalógusban olvasható João Penalva és João Fernandes közti beszélgetés fordítását és João Penalva életrajzát tartalmazza.
A portugál származású, Londonban élő, pályáját az 1970-es években táncművészként kezdő João Penalva retrospektív kiállítását láthatta a hazai közönség 2005-ben a Ludwig Múzeumban.
A Modernség talánya című kiállítás a párizsi Centre Pompidou-ban működő Musée national d’art moderne gyűjteményéből mutatott be nagyszabású válogatást. A francia gyűjtemény műtárgyai által megismerhetők az elmúlt ötven év legfontosabb művészeti irányzatai és jelentős művészei.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.