Károlyi Zsigmond tevékenységének a hetvenes évektől központi témája maga a festészet. Kiábrándulva a Képzőművészeti Főiskola tanítási gyakorlatából, saját maga próbálta körüljárni a festészet alapelemeit (tér, képsík, tükröződés, jel) Bódy Gábor, Czimra Gyula és Erdély Miklós által inspirált műveiben. A Ludwig Múzeum gyűjteményében található Egyenes labirintus (1977) és Sakktábla-kép (1978–79) című fotói a tükröződéssel, a képi és a valós tér ellentmondásaival kapcsolatos kutatásait mutatja. Festményeiben, filmjeiben, fotóiban, performanszaiban festészetelméleti és művészetfilozófiai kérdéseket, a valós és a mesterséges kép, a táblakép és környezete ellentéteiből fakadó problémákat analizálták.
Kapcsolódó tartalom
1–2–3: Fókuszban a gyűjtemény – 3. emelet 2007. november 16. – 2010. május 2.
A Ludwig Múzeum 1991-es és a Kortárs Művészeti Múzeum 1996-os nyitókiállítása óta első alkalommal kerül a múzeum gyűjteménye a figyelem fókuszába.