Az új állandó kiállítás arra tesz kísérletet, hogy a súlypontokat ne csak stílus szerinti vagy kronológiai rendezésben mutassa be, hanem a keleti és nyugati művészet művészeti-kulturális párhuzamait.
A művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel.
Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”.
Kritikus művészek Magyarországon a hatvanas évektől napjainkig
A kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: FICZEK Ferenc (1947-1987), HALÁSZ Károly (1946-2016), KISMÁNYOKY Károly (1943), PINCZEH
Átfogó válogatás elsősorban a volt jugoszláv államok, illetve egyes környező országok hidegháborús időszakának avantgárd művészeti tevékenységéből.
A kiállítás a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül, melyek egyúttal átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, u
A kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A tárlat centrumába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze.
Az amerikai képzőművész Susan Swartz legfőbb témája a természet és a festészet spiritualitásán való elmélkedés. Festményei meditatív hangulatának megértése egy másfajta látásmódot kíván, mivel munkája nem fogalmaz meg egyértelmű témákat és nem is emeli el az absztrakciót a téma szintjére.
A Bartók-emlékév alkalmából rendezett nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez.
Lengyelország és a lengyel társadalom identitásválsága huszonhét évvel a vasfüggöny leomlása után sem ért véget. Csaknem ötven év után, 1989-ben vált először lehetővé, hogy az országról nyilvánosan, cenzúra nélkül lehessen beszélni, vitázni.
A kiállítás a Wrocław Kortárs Múzeum (Muzeum Współczesne Wrocław) szervezésében valósul meg, az Európa Kulturális Fővárosa Wrocław 2016 programsorozat részeként.
A budapesti Ludwig Múzeum kiemelt feladatának tekinti a közép- és kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs művészeti színtereinek nyomon követését, új tendenciáinak feltérképezését.
"Mindig az intimitás egy magasabb szintjét keressük képeinkben."
Magyarországon a hatvanas évek második felében léptek fel azok a fiatal művészek, akik a központi ideológiától, az állami művészetpolitikától függetlenedve, az aktuális nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódva, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket.
Az első alkalommal megrendezésre kerülő régiós összművészeti Dunapest Fesztivál a Duna mentén fekvő városok sokszínű kulturális életét, a város és a folyó kapcsolatát helyezi a fókuszába.
A Szenvedély. Rajongás és művészet kiállítással párhuzamosan a múzeum I. emeleti termeiben a magyarországi könnyűzene és képzőművészet kölcsönhatásainak közelmúltjából kerülnek bemutatásra ikonikus munkák, jellegzetes pozíciók, fontos helyszínek és meghatározó színterek.
A berlini Künstlerhaus Bethanienből érkező kiállítás az internet és a közösségi média elterjedése előtti időszak, a 60-as, 80-as évek zenei rajongói magatartását járja körül, különös tekintettel a rockzenére.
A magyar grafikatörténet különleges helyszíne az 1971-ben alapított Makói Művésztelep, melynek fő profilja a sokszorosított grafika, illetve a fotóalapú szita- és ofszetnyomás volt.
Érmezei Zoltán most lenne 60 éves. Munkássága kevéssé ismert, a 80-as évek alternatív művésznemzedékének kiemelkedő alakja. A fiatalon elhunyt művészt kezdettől foglalkoztatta a halál gondolata; életművét a filozófia és a hit hatotta át.
„Amikor hálót borítunk a világra, térben és időben mérföldköveket állítunk, az nem a világ, hanem a mi ügyünk. Valószínű, hogy ez a szubjektív lét is bír némi meghatározó erővel a világ irányába. Viszonyunk állandó adás és kapás, melyben mindketten változunk.
A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be.
