Fejezetek a múzeum életéből: A múzeum születése

Fejezetek a múzeum életéből. A múzeum mint intézmény

Előadássorozat

A mai előadás:

A múzeum születése

Előadó: Marosi Ernő, művészettörténész, akadémikus

A múzeumtörténet hagyományos bevezetése a gyűjtéstörténet, különös tekintettel az általános tudományos ritkaság- és furcsaság-gyűjteményekből fokozatosan differenciálódó műgyűjtemények kialakulására. Bennünket ezúttal ennél jobban érdekel a „muzealizáció” szellemi folyamata, melynek során döntő az emlék fogalmának létrejötte (mind az ingóságokat tartalmazó múzeumban, mind a műemlékvédelem tárgyainak tekintett ingatlanok körében). Az eredmény: a történeti és az esztétikai érték (célját és módszerét tekintve sokszor vitatott) egyesülése az egyetemes és a nemzeti múzeumokban, melyeknek prototípusai a francia forradalom idején és a napóleoni korszakban születtek meg.

A sorozat további előadásai

2011. szeptember 28.
A csodakamrától a nemzet múzeumáig

Előadó: Király Erzsébet, művészettörténész

A XVI. század elejétől a XVIII. század végéig egymástól jól elkülöníthető gyűjteménytípusok alakultak ki Európa-szerte. Létrejöttükben, fenntartásukban és a bemutatás mikéntjében a megismerésnek, a világról való tudásnak, az értékteremtésnek, -őrzésnek és -átadásnak folyamatosan változó reprezentációja is megragadható. Mindez egyben az első magyar múzeum egyetemes előtörténete, amely bevezethet az 1802-es alapítás főbb elveibe és gyakorlatába. A gyűjtéstörténet XIX. századi fejezeteként álljon itt e jelentős hazai esemény áttekintése.

2011. október 5.
Szüksége van-e a (neo)avantgárdnak múzeumra?

Előadó: Sasvári Edit, művészettörténész

Az előadás a következő kérdésekhez szól hozzá: Vajon a művészet- és múzeumkritikus alapállású és a „kincseskamra” szereptől idegen neoavantgárd művészet kerülhet-e utólag a „kincs” szerepébe? Egy lehetséges neovantgárd múzeum milyen szerepet töltene be: kincseskamra vagy archívum lenne? Az értékőrzésre vagy emlékezetőrzésre rendezkedne-e be? Beszéljünk-e Magyar Nemzeti Avantgárd Múzeumról? Avagy milyen keretek között tárgyalandó a kelet-európai neoavantgárd művészet: nemzeti vagy regionális összefüggésben?

2011. október 12.
A múzeum mint kategorizációs gépezet

Előadó: György Péter, esztéta

Minden múzeum megörökli, használja és megújítja azokat a kategóriákat, amelyek szerint művészeti, illetve kulturális, tudományos dokumentumait a közönség elé tárja – nyilvánvalóan autoritásként. A kérdés az, hogy mindez milyen önreflexióra készteti, kényszeríti ezeket az intézményeket, s azok miként képesek kooperálni azzal a politikai hatalommal, amelynek a részei, reprezentánsai és szenvedő alanyai. Előadásomban ezt a viszonyrendszert igyekszem dokumentálni, illusztrálni.

2011. október 19.
A hiányzó múzeum. A múzeum hiányának tipológiája

Előadó: Mélyi József, művészettörténész

A múzeum lényege, feladata és az emlékezet megőrzésében betöltött szerepe nagyrészt megismerhető a fennálló intézményrendszerből és annak történetéből. Az előadás most nem a létezőből, hanem annak hiányából kiindulva közelíti meg a múzeum fogalmát. A hiány azonban sokféle lehet, ezért a megközelítések is többirányúak: a megsemmisült múzeum (Chris Marker: La Jetée), a meghiúsult múzeum (Joseph Bonaparte és Adolf Hitler), a meg nem épült múzeum (Bécs és Berlin tervei), a hiányzó múzeum (a múzeumok múzeuma).