Az Amszterdamban élő L. A. Raeven nevű ikerpár olyan kérdésekre keresi a választ videomunkáiban, mint hogy ki, vagy milyen szabályok, normarendszerek határozzák meg testalkatunkat; van-e uralmunk saját testünk felett; hogyan és milyen mértékben manipulálhatók az emberek, illetve döntéseik és vágyaik a divat és a média világa által. L. A. Raeven a piacorientált, a globalizált, az emberi individuumot és méltóságot semmibe vevő világ „kötelező sikeresnek lenned, nem engedheted meg magadnak, hogy vesztes légy” kijelentését bírálja erősen valamennyi művében. L. A. Raeven kritikáiban a divatvilág terrorja ellen, a jelenlegi normák (abnormák?) határait megkérdőjelezve az önpusztítás önkényességének a tényére hívja fel a figyelmet.
A természet választása is az ember keretek közé szorításáról és manipulálásáról szól. A videó egy helyspecifikus mű, amely speciálisan a 2002-ben megrendezett Ludwig múzeumbeli L. A. Raeven-kiállításra készült. A budapesti videó a balett-táncosok világát mutatja be – az ideális balett-táncosnői alkat kutatásával. L. A. Raeven a művet magyar balett-táncosokkal, itt, Budapesten készítette. A mű címe egy azonos címet viselő balett-tankönyvből származik, amely a tökéletes balettalkat leírásáról szól. Eszerint a legmegfelelőbbek a 10–13 éves, még fejletlen lányok, hibátlan egyenes tartással, tökéletes hajlékonysággal és csontsoványsággal. L. A. Raeven azonban felteszi a kérdést: mi a helyzet akkor, ha valakinek nincs ilyen alkata, de leghőbb vágya, hogy balett-táncos legyen. A mai világ egyértelmű válasza: az önsanyargatás, a test átalakítása, kínzása s a frusztráció.
A természet választása két balett-táncosnő, Barbara és Eszter szenvedéseiről, kételyeiről, félelmeiről és kemény munkájáról szól. A harcról, melyet egymással, testükkel és a világ elvárásaival szemben folytatnak. A két videomunkát egy hosszú kérdőív kíséri, melyben a lányok megdöbbentően vallanak mindennapi keserves étrendjükről, testük jellegzetességeiről és az áhított (?) balett-táncos létről. L. A. Raeven kendőzetlenül szembesít a nyugati társadalmak természetellenességeivel és betegségeivel, merev normarendszerével és az értelmetlen kirekesztéssel. Művével azért szólal fel, hogy kérdőjelezzük meg a világ normáit, ne mi alakuljunk azokhoz, hanem a normák formálódjanak hozzánk és a természethez.