Minden mozi! Válogatás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum film- és videogyűjteményéből

A Ludwig Múzeum gyűjteményét bemutató kiállítássorozat lezárásaként Minden mozi! címmel a múzeumban őrzött mozgókép-alkotások legjavát mutatjuk be. Válogatásunk mintegy húsz évet fog át, a magyarországi videoművészet kezdeteitől napjainkig. A nemrégiben kezdett gyűjtés eredményeként a Ludwig Múzeum számos videomunkával gyarapodott az elmúlt években, melyek egyben a műfaj változatosságát is reprezentálják, a VHS szalagtól a többcsatornás, nagy felbontású, szinkronizált vetítésekig és a digitális technikát is alkalmazó animációkig. A műfaj magyarországi kezdeteit Bódy Gábor és Hajas Tibor munkáin keresztül mutatjuk be. A nyolcvanas évek kelet-európai installációművészetét Zbigniew Libera, Rónai Péter és Koncz András munkái képviselik. A kilencvenes évek sajátos témáihoz – a test, illetve a társadalmi nem kérdéseihez – köthető Katarzyna Kozyra, Katja Pratschke és Hámos Gusztáv, illetve a holland testvérpáros, L.A. Raeven egy-egy installációja. Komoróczky Tamás és Németh Hajnal munkái ugyancsak a kilencvenes évekből a mozgókép és a popkultúra viszonyára, míg a Loud & Clear projektjei az a reklámipar kreatív képhasználatát irányítják figyelmünket. A képi humor és kreativitás eszközeivel dolgozik a brit szerzőpáros, John Wood és Paul Harrison. Forgács Péter, Szirtes János és Révész L. László filmjeinek központi kérdése a megkonstruált múlt, a személyessé tett, kisajátított kultúrtörténet, míg João Penalva mozijában a szöveg segítségével formálódik történetté az alig változó kép. A sort az ezredforduló után készült művek zárják, melyekben a társadalmi feszültségek és az erőszak kérdései kerülnek felszínre (Sugár János, Nemes Csaba, Laurie Anderson).

A kiállítás vendége a fiatal filmrendezők egyik legtehetségesebb képviselője, Fliegauf Benedek, aki Tejút című nyolccsatornás videoinstallációját múzeumunkban mutatja be először. A pszichedelikus hatású mű a befogadás különböző szintjeinek teret engedve egyfajta metafizikai élményt nyújt, és ily módon szervesen illeszkedik Fliegauf – a Rengetegből és Dealerből ismert – hipnotikus-transzcendens világába.
"A világegyetem 100-800 milliárd galaxisból áll, átmérője kb. 14,5 milliárd fényév*. Az egyik galaxisnak Tejút a neve. Ez a szűkebb hazánk, itt már csak 200-400 milliárd csillag található. Az egyik csillagot úgy hívják, hogy Nap, vonzás körzetében kering egy Föld nevű bolygó. 6,5 milliárdan élünk itt emberek. Én vagyok az egyik. Nem ebbe a világba jöttem, hanem ebből a világból jöttem. Készítettem kilenc képet a város környékén, ott ahol – éppen most – élek. Káprázatos hely, annyit mondhatok. (*1 fényév 9,4605 billió kilométer)” Fliegauf Benedek

Kiállított művek: Laurie Anderson – From The Air (2007); Bódy Gábor – Beszélgetés Kelet és Nyugat között (1978); Forgács Péter –- Egy csendes éjszaka Greenwich Village-ben (2007); Hajas Tibor – Az éjszaka ékszerei (1978); Hámos Gusztáv és Katja Pratschke – Fremdkörper (Elcserélt Fejek, 2001); Komoróczky Tamás – Lullaby (2004); Koncz András – Kereszt a Keleti-tengernél (1989); Katarzyna Kozyra – Women’s Bathhouse (Női fürdő, 1997); Zbigniew Libera – Mystical perseverance (Misztikus állhatatosság, 1984-90); Loud & Clear (2005); Nemes Csaba – Remake (2007); Németh Hajnal – Face to Face (Szemtől szemben, 2000); João Penalva – The Bell-Ringer (A harangozó, 2005); Révész L. László – Twice Around Eight (2005); Rónai Péter – Neodiogenetika (1985-95); Sugár János – Az analfabéta írógépe (2001); John Wood&Paul Harrison – The Only Other Point (Az egyetlen másik pont, 2005);

továbbá 2008. február 28-tól március 30-ig.:
L.+A. Raeven – Nature’s Choice (A természet választása, 2002)
Szirtes János – Rembrandt parafrázisok (2006)