Edzgveradze Gia: Tárgy (1987-88)

A grúz Gia Edzgveradze művészeti tanulmányait 1974−80 között Tbiliszi állami művészeti akadémiáján végezte, 1986-ban lett a Szovjet Művészek Szövetségének tagja. 1989-ben Németországba költözött, 1996−99 között a Düsseldorfi Képzőművészeti Akadémia grafika tanszékének professzora, 2002 óta vendégprofesszor a Berlini Képzőművészeti Főiskolán. Düsseldorfban él és dolgozik. Első nagyméretű fekete-fehér képeit a hetvenes években festette, minimalista stílusával azonnal eltávolodva az akadémián tanultaktól. Műveinek központi, komplex jelentésű eleme a fehér alapon megjelenő fekete vonal, mely az ábrázolás és az absztrakt jel, a műtárgy és a firka határmezsgyéjén mozog. A hatalmas méretű ollót ábrázoló, Tárgy című festménye jó példa arra, mily módon lehet egy hétköznapi tárgyat különleges jelentéssel felruházni, majd ezt a nézővel „elolvastatni”. E műben a festő az ecset „rossz” végével rajzolt a fehér alapra, majd az ily módon létrehozott barázdákat festette át fekete festékkel. A tárgy képét a „Time is time to…” szöveg egészíti ki, amely az olló – már a léptékváltás révén is önmagán túlmutató – ábráját tágasabb, szinte filozófiai dimenziókba helyezi. A művész hasonló technikával készülő „írott rajzai” egyfajta sajátos kézíráshoz hasonlóak, amelyben a művész szubjektív izgalma vetül ki. 1989 után ez az ultraérzékeny vonal egy érzelmesebb, nyitottabb stílusnak, másfajta rajz- és festéstechnikának adta át a helyét. Gia Edzgveradze 1997-ben a Velencei Biennále orosz pavilonjában a tudás történetének paradigmáit vizualizálta. A budapesti Ludwig Múzeumban nagyszabású installációt (Ultramodern nihilizmus, 1998), majd egy interaktív videomunkát mutatott be (A menyasszony, 2003). Műveiben a művészi hivatás, a művészet szerepét kutatja a társadalomban; válaszai rejtélyesek, tiszteletlen humorral és fanyar iróniával teliek.