Lovas Ilona: Stáció No. 37. (1997)

Lovas Ilona első installációi a konceptuális művészet megjelenésével megújult textilművészet keretein belül készültek. Stációk 37 című műve egy hosszú munkafolyamat része. Első, Stációk címet viselő munkája 1984-ben született, hét darab kézzel merített papírból készült képből állt. Az alkotó által használt természetes anyagok között a nyolcvanas években új matéria, a marhabél bukkant fel. A marhabél az anyaga a Stációk 37 című munkájának is. A felülről megvilágított, egymásra rakott üveglapokra hosszában felvágott, tűkkel és biztosítótűkkel összevarrt, kimosott, pergamenszerűen kiszárított, memento moriként értelmezhető, „átlényegített” beleket feszített fel. Lovas maga végzi a hagyományos női házimunkához tartozó munkafolyamatokat, művészete így kapcsolódik a kilencvenes években kiemelkedő jelentőségű nőművészethez is.