Baselitz Georg: Krisztus kigúnyolása (1983)

A Drezdához közel eső Deutchbaselitzben született Hans-Georg Kern elfogadhatatlannak érezve a művészet politikai és ideológiai motiváltságát, 1957-ben a nyugat-berlini képzőművészeti egyetemre iratkozik be. Első önálló kiállításának megnyitója botrányba fullad, a rendőrség lefoglalja képeit „ízléstelen és pornográf” tartalmuk miatt. Művészetében fordulópontnak számít 1969, motívumainak fejre állításával új korszakot indít. Úgy véli, a festészet sokkal autonómabb műfaj annál, mintsem hogy társadalmi kérdések megoldásához szolgáljon eszközként, ezért csak a kompromisszummentes művészet lehet érvényes. Újra és újra vizsgálja a szubjektív, konkrét történeti kontextusban fogant motívumok vizuális újraközlésének lehetőségeit. Nem narratív, hanem formai szempontból kívánja úgy egységben tartani motívumait, hogy közben tartalom nélküli, objektív alkotás szülessen. Önkritikus műveiben a múltat szüntelen újragondoló folyamat átengedi a teret az újra átélhető idő lehetőségének. A Krisztus kigúnyolása is fejjel lefelé helyezi az ábrázoltat, ezáltal feloldja a figuratív ábrázolás és az absztrakció közötti konfliktust. Ekkorra már BASELITZ kifejleszti a földön festés technikáját, és leginkább ujjaival alkot.

K. B.