Németh Hajnal első videóműve szorosan kapcsolódik a kilencvenes évek legvégén készült, érzékien szikár fotómunkáihoz. A Néhol Hajnal, Bárhol Balázs című sorozathoz hasonlóan a tükörszimmetriára, a megkettőzésre épül a Nyolctól nyolcig című kép, de a kompozícióban csupán egyetlen nemi identitás többszöröse jelenik meg; az ugyanazt a szvasztika alakzatot felvevő, farkasfejű, báránylábú, férfipizsamába bújt, köldökén X alakú tapaszt viselő női test. Egy testen belül férfi és nő, ragadozó és áldozat, két fél-entitás beleragadva egy végtelen ciklusba, az idő örök körforgásába. Ez volt az egyik „forrása” a Két jó éjt című videómunkának, melyben a női test csábító felszíne (smink, paróka, ruházat) mögül egyszer csak előbújik a vadállat. A „nagyítóval” végigpásztázott reális helyszín (csempe, fugák) és a valóságon kívüli elemek (maszk) kettőssége és az ebből adódó feszültség ugyanígy felbukkan a szintén 1999-es Házilag őrzött révület című fotómunkán, ahol a vízen járás, ill. víz feletti lebegés transzállapota „simul bele” a hétköznapi valóságba (a habos vízzel feltöltött fürdőkádba). Dékei Kriszta