Penalva João: A harangozó (2005)

Penalva „A harangozó" című videóját a 2005-ös Ludwig múzeumbeli kiállítására készítette. A harangozónál egy férfi magyar nyelvű monológját halljuk, a híres magyar színész, Szacsvay László közreműködésével.

Penalva a film nézésének arra a speciális elemére kérdez rá, hogy az elénk táruló képet, illetve látványt, valamint a hallott hangot gondolatban automatikusan összekapcsoljuk, és az értelmezésben ezt a kapcsolatot már mint adott állandót mozgósítjuk. A montázs általában véve arra épít, hogy a film sohasem a valós időt adja egy az egyben vissza, tehát a hiányzó elemeket, időt, mozgást stb. a néző pótolja a fantáziája révén, melynek működése egyrészt a valódi élet logikáját, másrészt az általa is jól ismert filmes szemantika szabályait követi. Mivel a tájat első pillantásra nem tudja egy konkrét földrajzi helyszínnel beazonosítani, ezért a hallott szöveget hívja segítségül ennek a kérdésnek az eldöntésében.

A harangozó nemcsak a képi sztereotípiák megtörését kísérli meg, hanem a verbálisakét is. A hagyományos, a moziipar által gyártott filmek esetében a narratíva általában jól ismert, bevált sémákat követ. A harangozóban elkezdődik egy történet, de aztán hirtelen megszakad, és egy újabb veszi kezdetét csak azért, hogy utána ezt egy következő történet kövesse. A néző egyre rövidebb és rövidebb részleteket ismer meg, és bosszankodása természetesen abból fakad, hogy Penalva nem „engedi meg” neki, hogy a történetet végighallgassa. A néző azonban később rájön, hogy saját képzeletét mozgósítva ő maga lesz az, aki továbbviszi a történeteket, és saját maga fejezi be őket.