A mű szerepelt a 17. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának "Othernity - Modern örökségünk újrakondicionálása" című kiállításán. "A túlzó méreteket és mértéktelen formákat ma már megmagyarázhatatlannak és hasztalannak tekintjük az építészetben. Ha grandiózus épületet szeretnénk alkotni, rendelkezésünkre állnak a múltból itt maradt monumentális, jelentésüket vesztett építmények, amilyen például a TIT Budapesti Planetárium. A Planetáriumban rejlő lehetőségek feltárása érdekében célszerű megfeledkeznünk a funkciójáról, programjáról és politikai hátteréről. Grandiózus formavilágú és túlméretezett kiterjedésű épített matériának kell tekintenünk. Ennek érdekében a Boullée 18. századi, Isaac Newton számára tervezett kenotáfiumával olvasztottuk egybe – a végső építészeti gesztussal, amely formavilág és csillagok tekintetében is a budapesti épület megfelelője. Az épület programjának korhűnek kell lennie: egyszer ideológiai indíttatású, máskor pusztán praktikus rendeltetésű – a bálteremtől a szerverszobáig. Ebben az esetben a cél a formai megközelítés." LLRRLLRR