Hajas Tibor: Az éjszaka ékszerei (1978)

Hajas Tibor 1976 után kialakult együttműködése Vető János fotográfussal életművének új korszakát jelentette. Hajas Tibor szerint a film egy olyan direkt médium, amely nézőjét arra kényszeríti, hogy realitásként fogadja el, pedig nem más, mint „a képzelet államalkotási lehetősége”. Filmjeiben ezért elidegeníti a közeget, stilizálja a képet. A sterilizált környezetben magára hagyott személyiség (itt a fehér szobába zárt démon) lehetséges cselekedeteit vizsgálja allegorikus, homályos képeken keresztül. A téma expresszív kiemelésén túl narrátor szerepeltetésével hangsúlyozza a médium fikciós jellegét. A videó független produkcióként készült Papp Tamás Akai szalagos videómagnójával. A felvételt Murányi Sándor őrizte meg, a jelenlegi – talán már nézhető – változat a szinte teljesen szétesett szalag átírása és digitalizálása nyomán a C3 Alapítványban jött létre, Tálosi Gábor munkája. Eredeti címe A sötétség ékszerei volt. A három részre tagolható film egy rablás történetét meséli el; az előkészületet, a betörést és a börtönt. Hajas szerint „A video demokratizmusa agyrém. Csak egyetlen üzenet létezik, egyetlen hír” (A katódsugárzás szépsége, 1977)

D. K.