Online

Szipőcs Krisztina kurátori tárlatvezetése a Vers l’infini című, Konok Tamás életmű-kiállítás virtuális verziójában.

A londoni Serpentine Galleries kreatív igazgatója, Hans Ulrich Obrist a BarabásiLab igazgatójával, a fizikus Barabási Albert-Lászlóval és a CAMP szellemiműhely-stúdió alapítójával, a képzőművész Burak Arikannal, és és a CAMP további két tagjával, Ashok Sukumarannal és Shaina Ananddal beszélget. A panel témája a hálózatok és a „big data” elemzéseinek szerepe a kortárs képzőművészeti színtér folyamatainak és dinamikájának megértésében.

Az online Ped.kedd témája a művészetterápia, az alkotás testi és lelki egészséget megőrző hatása lesz. Meghívott előadóink a finn és magyar módszerekbe engednek bepillantást és adják át tapasztalataikat az érdeklődőknek. A beszélgetés angol nyelvű!

Az online szakmai napon Készman József tart virtuális kurátori vezetést a BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK. A HÁLÓZATI GONDOLKODÁS NYELVE című kiállítás online verziójában

A Ludwig Múzeum és a British Council közös pályázatának díjátadója, amelyen a legjobb munkákat tekinthetik meg az érdeklődők. A nyertes pályázatok listáját februárban hirdette ki a múzeum, most egy online esemény keretében a pályázók és díjazottal előadásában ismerhetjük meg a pályamunkákat.

Készman József kurátori tárlatvezetése a kiállítás online verziójában. 

A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő.

Készman József kurátori tárlatvezetése a kiállítás online verziójában. 

A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő.

Énközpontúan haladunk tovább következő online tárlatvezetésünkön az Időgép című kiállításban. A különböző közösségekhez, történelmi eseményekhez, városi helyszínekhez fűződő kapcsolatunk, politikai rendszerek és a média által sugallt énképünk szűrőjén keresztül vizsgáljuk meg a kiállítás alkotásait és közben talán saját énünkkel is új kapcsolatot alakítunk ki. Sétánk során olyan elvontnak (tűnő) fogalmakat is alaposabban körül járunk mint a munkaén fogalma, a szabadidő, a szegregáció és a példaképek hatása.

Az Időgép című gyűjteményi kiállítás sok szálon kapcsolódik a 20. század különböző időfelfogásaihoz. Ezeket az időfilozófiákat próbáljuk tetten érni a művekben, még tovább gazdagítva azok jelentésrétegeit.

A hétköznapi és a történelmi idő linealitásához illeszkedve gondolkodunk, tervezünk élünk. Múlt, jelen, jövő. Ez a természetesnek vett, reális idő a művészeti megközelítésekben elveszíti mindenek feletti érvényességét, és azt láthatjuk, hogy egyes művészek megfogalmazásában az idő számos új formát, rendszert, kívülállóságot, párhuzamot, objektív és szubjektív valóságot képes ábrázolni.