Vajon leépíti az értelmünket és pusztulásra ítél minket a technológia, vagy éppen hogy megment a pusztulástól? Felemészt vagy felemel az egyre fejlettebb mesterséges technológia? A Hatszemszög októberi alkalmán a tudományt Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató, a művészetet Szauder Dávid médiaművész, a gazdaságot pedig Kovács Gyula „mesterséges intelligencia evangelista” képviseli.
A Ludwig Múzeum Kortárs Szabadegyetem előadássorozatában időszaki kiállításainkhoz kapcsolódó témákat és a legfrissebb művészeti tendenciákat tágabb kontextusban ismerheti meg a közönség.
A Ludwig Múzeum és a BC4LTS (Budapest Centre for Long-Term Sustainability) közös programsorozatot indít Fenntarthatóság a művészet és a gazdaság keresztmetszetében címmel. A sorozat első alkalmán a témánk: Paradigmaváltás a múzeumi gyűjteményezésben, avagy mi a közös a digitalizált mű és a pénz között?
A Vigyázat, Művészet! című Kortárs Szabadegyetem előadássorozatban időszaki kiállításainkhoz kapcsolódó témákat és a legfrissebb művészeti tendenciákat tágabb kontextusban ismerheti meg a közönség. Ez alkalommal Jan Elantkowski művészettörténész néhány olyan kortárs művet mutat be, amelyek középpontjában a traumák felidézése, előhívása áll.
Ez alkalommal a TUDOMÁNY képviseletében Orvos-Tóth Noémi, a GAZDASÁG szemszögét megmutatva Császár Csaba, a MŰVÉSZETI világból pedig Felsmann István keresi velünk arra a választ, hogy az állandó elmúlás milyen hatással van ránk, és hogyan tudunk új perspektívából ránézni.
A múzeum 8 alkalmas Kortárs Szabadegyetem előadássorozatának következő alkalmán Szolnoki József konkrét példákon keresztül mutatja be a képzőművészeti kutatás, fiktív dokumentarizmus és a teóriaépítészet alapfogásait.
Szombathy Bálint előadása a Helyiérték - Új szerzemények kiállításhoz kapcsolódóan a 60-as és a 70-es évek konceptuális gyakorlatának az előzményeiből indul ki. Milyen nyelvi és ideológiai minták ihlették az új művésznemzedékeket, amikor felfedezték maguknak a korai avantgárd poétikai újításait? Regionális vonatkozásban milyen párhuzamok mutatkoznak bizonyos magyarországi és határon túli neoavantgárd törekvések között?
Rieder Gábor előadásában Frey Krisztián kiállításának apropójából beszél a második világháború utáni absztrakció kibontakozásáról, New York és Párizs harcáról, Magyarország helyzetéről, gonoszkodó karikatúrákról, tiltásról, Zuglói Körről, kalligráfiáról és absztrakt expresszionizmusról.
Három nézőpont, három világkép. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata arra tesz kísérletet, hogy egy-egy kiállítás központi témáját hatszemszögből világítsuk meg. A tudományt Mérő László matematikus-pszichológus, a művészetet Seres Szilvia újmédia-művész, digitalizációs szakértő, a gazdaságot pedig Simó György szociológus, üzletember, kockázati tőkebefektető fogja képviselni.
A szocmodern építészet vitatott, de jelentős örökséget hagyott ránk Budapesten, akárcsak a szocialista lakáspolitika is. De vajon hogyan tudjuk jól használni ezeket a vegyes érzéseket kiváltó épületeket és lakhatási elképzeléseket? Lehetséges a közelmúlt építészeti örökségét fenntartható módon megőrizni, „újrahasznosítani”? Egyáltalán, meg kell-e őrizni ezt az örökséget? Milyen konstruktív vitát eredményezhet, ha ütköztetjük a kulturális örökség, a gazdasági racionalitás és a fenntarthatóság szempontjait?