A hamarosan nyíló Velencei Biennálén a Ludwig Múzeum egy nagyszabású és igen látványos kiállítást, Nemes Márton festőművész erre az alkalomra készített műegyüttesét mutatja be. A művész a Magyar Pavilon tereibe egy olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. Kiállítása multiszenzorális: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmai a fény- és színtartomány, a tárgy- és fénymozgás, a hang, a fényfrekvencia és légáramlás együttes hatásában bontakoznak ki.
Nemes Márton munkásságára nagy hatást gyakorolnak a technó szubkultúrák, így a képmező szétrobbantása, majd újrarendezése jellegzetes, pszichedelikus karaktert kölcsönöz absztrakt tartományokban kiterjedő és napjaink szórakozóhelyeinek képi és fényhangulatait is felidéző festményeinek. Festészeti és szobrászati elemeket kombináló képtárgyaiban és multimediális installációiban olyan hipnotikus térdinamika jön létre, amely a nézőt a való világ nyerseségéből egy fluid, szédítő színmezőbe szippantja be.
Fabényi Julia, a Biennále nemzeti biztosa a kiállítás sajtótájékoztatóján elmondta, hogy idén rekordszámú, 88 ország vesz részt a nagyszabású eseményen, amelynek első ízben van latin-amerikai főkurátora, Adriano Pedrosa személyében. Az idei központi kiállítása az Idegenek mindenütt fókuszgondolat köré szerveződik, és szó szerint rendkívül színesnek ígérkezik. Ehhez jól illeszkedik Nemes Márton összművészeti, a színt középpontba helyező projektje.
A 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra készült projektjét Nemes immerzív environmentként, festészeti alapokon nyugvó Gesamtkunstwerkként álmodta meg, jól példázva a festészet műfajának a művész alkotói módszerére egyre jellemzőbb kitágítását, más médiumokra való kiterjesztését. Korábbi munkáiban Nemes a rave kultúrát az eszképizmus felől közelítette meg, és a kilátástalan, nyomasztó helyzetekből való menekülés ideáját fogalmazta meg képileg. Mostani műtárgyegyüttese viszont fordulópontot jelent: a valósággal dacoló lázadást egy transzcendens élmény váltja fel, és a technó vibrálása zen rezonanciává lényegül át.
A technó fogalma a technére, illetve a technológiai művészetre is utal: az ipari technológiáknak és anyagoknak egy hagyományosabb szemlélettel történő ötvözéséből tárgyfestmény, installáció, illetve mozgó festészeti environment születik. Lézervágott acél, autófesték, zománcozott acéllemez, vetítés, DMX-fények, hangszórók és színes ventilátorok értelmezik újra a festészeti palettát. Az így létrehozott environment multiszenzoriálissá válik: optikai, akusztikus és haptikus tartalmai a fények, a színek, a mozgás és a hang együttes hatásában bontakoznak ki.
A kiállítás három fő részre tagolódik, amelyeket a látogató akkor fogadhat be, tapasztalhat és érthet meg teljes mértékben, amikor a tér közepén, a pavilon tereit összekapcsoló átriumban áll. Ez a pozíció – a középen állás – egyszerre hordoz fizikai, ontológiai, ugyanakkor szimbolikus jelentést is. E szélsőségesen polarizált, árnyalatokat nélkülöző vagy teljes mértékben kizáró társadalmi jelenségek által jellemzett korban ez a projekt egy emberségre, nyitottságra, toleranciára bíztató humanista üzenetet kíván közvetíteni.
A kulturális tárca helyettes államtitkára, Vincze Máté izgalmas párhuzamot vont a magyar pavilont tervező Maróti Géza és az idén kiállító Nemes Márton pályája között, akik mindketten fiatalon sikereket arattak külföldön, de hűek maradtak hazájukhoz és mindkettőjük művészete iparművészeti inspirációból is táplálkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció elengedhetetlen egy projekt sikeréhez, de igazán akkor lehet sikeres, ha az részben a hagyományokból táplálkozik, részben pedig olyan általános emberi értékeket és érzéseket jelenít meg a képzőművészetben, amelyre mindenki rezonálni tud.
A Magyar Pavilon kiállítását hagyományosan Velence után, decemberben – kibővített formában – a Ludwig Múzeum Budapesten a hazai közönség számára is bemutatja.
Idén még egy kiállításon szerepelnek Nemes Márton művei Velencében. A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből egy válogatás lesz látható a Palazzo Morában. A kiállítás Nemes művészetének festészeti előzményei – így Keserü Ilona, Hencze Tamás, Nádler István művei – mellett néhány kortársának hasonló indíttatású képeit mutatja be az MNB gyűjteményéből.
Nemes Márton (1986, Székesfehérvár) ipari formatervezést tanult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán folytatta tanulmányait 2008 és 2013 között. 2018-ban a londoni Chelsea College of Arts-on szerezte mester diplomáját.
2019-ben megkapta a feltörekvő művészeknek szóló Esterházy Art Award díjat, és egy művét megvásárolta a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum.
Munkái számos galériában (acb Galéria, Deák Erika Galéria – Budapest; Fold Gallery, Annka Kultys Gallery – London; 193 Gallery – Párizs), valamint magyarországi gyűjteményekben (MODEM, Debrecen; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Paksi Képtár, Paks; ICA-D – Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros) kerültek bemutatásra. Nemzetközi csoportos kiállításokon vett részt, többek között az MSU Zagreb Haunting Monumentality tárlatán (2014), a varsói BWA-ban bemutatott Falling Out the Rythm (2019), a grazi Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medienben helyet kapó Abstract Hungary (2017) kiállításokon, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Helyiérték – Új szerzemények bemutatóján (2022) és a debreceni MODEM Új Közvetítések kiállításán (2022).
Az acb Galéria (Budapest) és a Double Q Gallery (Hong Kong) által képviselt művész. 2024-ben a Budapesten megalapította a Kazinczy 51 Art Hubot. New Yorkban és Budapesten él és dolgozik
Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kopeczky Róna
Szervező: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Főtámogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium
Helyszín: Velence, Giardini, Magyar Pavilon
Sajtónapok: 2024. április 17-19.
A Magyar Pavilon megnyitója: 2024. április 18. 14 óra
A 60. Velencei Képzőművészeti Biennále 2024. április 20. és november 24. között látogatható.
Sajtó munkatársak:
Rothman Gabriella + 36 20 3314033, rothman.gabriella@ludwigmuseum.hu
Fehér Zsuzsanna +36 30 6190710, feher.zsuzsanna@ludwigmuseum.hu
Letölthető nagyfelbontású képek IDE KATTINTVA érhetők el.
