Bori Bálint 1985 óta Berlinben él. Kinetikus objekteket és rajzokat készít, illetve saját maga készítette hangszereken játszik. A random és ismétlődő jelenségek akusztikai és vizuális megnyilvánulása közti viszony, a művészet és az egyes tudományterületek közti határmezsgyék, illetve az előadóművészet, az irodalom és a vizuális művészet interakciója érdekli. Az Erdély Miklós által fémjelzett INDIGO csoport tagja volt a 70-es 80-as években. A csoport hosszú neve Interdiszciplináris Gondolkodás, ami arra utal, hogy a művészet funkcióival és lehetőségeivel kapcsolatos kérdések foglalkoztatták őket, illetve hogy ezeket elkülöníthetetlennek tekintették a társadalmi szféra és élet területein való kreatív gondolkodástól. Hanginstallációi a létezés érzékenységére való nyitottság kiterjesztései, amint azt az INDIGO ars poeticája is diktálja. Kabóca névre keresztelt objektjei rezgéseket érzékelő és átalakító randomgenerátorok. Ezek az önmagukért való kis gépezetek a molekuláris rezgéseket akusztikai jelekké, a fényenergiát pedig mozgási energiává alakítják. Hétköznapi tárgyakból és hulladékokból állnak, melyek felidézik a múltat és a jövőt. Legutolsó nagyobb egyéni kiállítása Berlinben volt 2013-ban.