2022. november 27-én befejeződött az 59. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále. A 7 hónapig tartó kiállítást idén több mint 800 ezer látogató kereste fel, amely a Biennále 127 éves történelmében az eddigi legmagasabb látogatószám.
Roberto Cicutto, a Biennále elnöke a zárás alkalmából méltatta a főkurátor Cecilia Alemani érdemeit, aki a világjárvány két legrosszabb éve által támasztott korlátok ellenére egy ilyen fontos és gazdag kiállítást hozott létre. Kiemelte, hogy a Biennálé nagy hangsúlyt helyezett az ukrán művészek jelenlétére, egy szabadtéri kiállítást biztosítva számukra a Giardiniban.
Cecilia Alemani főkurátor emlékeztetett rá, hogy a kiállítás létrehozása egy világjárványon, egy kegyetlen háborún és a mindannyiunkra kiható bizonytalanságon keresztül vezető hosszú út volt, amiből nem hiányoztak sem az akadályok, sem a bonyodalmak. Ám az a sokszázezer ember, aki felkereste a kiállítást „bizonyítja a művészet mozgósító erejét: sok hónapnyi elszigeteltség után szeretnénk barátokkal, rokonokkal és művészetszerető emberekkel együtt örülni, megünnepelni és élőben látni a művészetet. A Biennále története is bizonyítja, hogy olyan időkben, mint a mostani, a művészet és a művészek segítenek abban, hogy el tudjuk képzelni az új körülmények közötti tovább élést és az átalakulás végtelen lehetőségeit.”
A Biennálén 80 ország vett részt. Az Arany Oroszlán életműdíjat Katharina Fritsch német és Cecilia Vicuña chilei művész kapta. A legjobb nemzeti részvételért járó Arany Oroszlán díjat a zsűri Nagy-Britannia pavilonjának, Sonia Boyce kiállításának ítélte oda.
A Magyar Pavilonban a Ludwig Múzeum Keresztes Zsófia Az álmok után: Merek dacolni a károkkal című kiállítását mutatta be, melynek kurátora Zsikla Mónika volt. „Az idei kiállítást a nagyszámú női részvétel miatt »nőbiennálénak« is szokás nevezni, és kétségtelen, hogy a női aspektusok ilyen erősen még soha nem jelentek meg a Biennálén. Keresztes Zsófia kiállítása mondhatni telitalálat volt, abszolút beleillet a fősodorba, ugyanakkor egyéni hangot képviselt. Mozaikszobrai, amorf testfragmentumai, a múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és az identitáskeresés stációit megjelenítő installációja korunk bizonytalanságait, életérzését közvetítették. A múltban mélyen gyökerező, ugyanakkor nagyon is aktuális művei a közönség széles rétegeit tudták megszólítani.” – összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója.
A Biennálén idén a The Milk of Dreams (Álomtej) címet viselő központi kiállításon két magyar származású művész, Agnes Denes és Molnár Vera művei is helyet kaptak, akinek a munkái egy muranoi társult rendezvényen is szerepeltek.
A Magyar Pavilon kiállítását a hazai közönség Velence után Budapesten is láthatja, a Ludwig Múzeumban kiállítás 2022. december 16-tól 2023. február 26-ig lesz látogatható.
