Rekord nézőszámmal zárult az Velencei Képzőművészeti Biennále
November 26-án befejeződött az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále. Idén is folytatódott a tendencia miszerint évről évre rekordot dönt a Velencei Biennále látogatottsága. A kiállítást idén több mint 615 ezer látogató kereste fel, mely 23%-os növekedést jelent a 2015. évi látogatószámhoz képest. Ezen belül a fiatal, 26 év alatti látogatók 31%-ot képviselnek.
„A Biennále akkor teljesíti be a küldetését, ha a saját útját, keskeny ösvényét járja, felszerelve magát és a látogatókat a megfelelő fegyverzettel, hogy elkerüljék a kísértéseket, a banalitásokat, a konformizmusokat; hogy feltárhassák a különféle igazságokat, amiket a művészek közvetíteni akarnak” – fogalmazott a zárás alkalmából Paolo Baratta, a Biennále elnöke, kiemelve a nemzeti pavilonok meghatározó szerepvállalását abban, hogy „gazdagítsák a szólamok sokaságát”.
A kiállításon 86 ország vett részt, a Viva Arte Viva címet viselő központi kiállításra pedig – melynek főkurátora a Centre Pompidou vezető kurátora, Christine Macel volt – 120 művész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Németország pavilonjában kiállító Anne Imhof Faust-projektje nyerte, a főkurátori kiállítás legjobb művészének járó díjat pedig a német Franz Erhard Walthernek ítélte a nemzetközi zsűri.
A magyar pavilonban Várnai Gyula Peace on Earth! című kiállítása volt látható Petrányi Zsolt kurátor rendezésében. A magyar kiállítást május 12-én Balog Zoltán miniszter és Brigitte Franzen, az aacheni Irene und Peter Ludwig Stiftung igazgatója nyitotta meg. „A magyar kiállítás fogadtatása nagyon jó volt, komoly sajtóvisszhangja volt a projektnek. Mind a szakmai, mind a nagyközönség jól rezonált Várnai installációjának felvetéseire, az utópiák szükségességének kérdéskörére” – összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója.
„Az idei Biennále igen mozgalmas és eredményes volt számunkra. A nemzeti pavilon kiállítása mellett két külön programhoz is csatlakoztunk: az Artist’s Practice programban Várnai Gyula és Hajas Tibor alkotói praxisáról filmet készítettünk, melyet a Biennálén is bemutattak, és részt vettünk az Unpacking My Library programban is. Ennek elkészült a bővített magyar változata, a Magyar Pavilon (1986–2017) virtuális könyvtára is, mely a Ludwig Múzeum könyvtára üvegfalán és honlapján böngészhető.
Májusban a Római Magyar Akadémiával együttműködve Rómában egy gyűjteményi kiállítással hívtuk fel a figyelmet az idei magyar szereplésre. Tovább bővült a múzeum Biennále-archívuma: 30 kurrens és értékes archív kiadvánnyal – köztük olyan különlegességekkel, mint az 1968-as Velencei Biennále katalógusa – gyarapodott a múzeum könyvtára. A Biennále népszerűsítése érdekében a múzeum blogjára izgalmas tudósítások kerültek fel, köztük az utolsó egy Christine Macel főkurátorral készült interjú Hajas Tibor velencei szerepléséről.
Magyar szempontból az idei Biennále legfontosabb fejleményeként értékelhető, hogy több évtized után újra voltak magyar meghívottjai a központi kiállításnak. Hajas Tibor (1946–1980) részvételét a Ludwig Múzeum koordinálta. A fiatalon elhunyt művész fotóakció-tablói egy különleges műtárgyvédelmi technikával kerültek Velencében bemutatásra. A múzeum rendelkezik a legnagyobb Hajas-gyűjteménnyel, melyet idén egy további jelentős mű, a Tumo II. megvásárlásával gyarapítottunk. Bízunk benne, hogy a Biennále hozadékaként egy Hajas-mű egy vezető nyugat-európai múzeum gyűjteményébe kerülhet” – fogalmazott a nemzeti biztos.
Várnai Gyula kiállítását december 9. és január 14. között a Ludwig Múzeumban a hazai közönség is megtekintheti.
