Szakmai nap a Ludwig Múzeumban 2021 április: Vers l'infini

A szakmai nap alkalmából Szipőcs Krisztina tart virtuális kurátori vezetést a VERS L’INFINI. KONOK TAMÁS ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA (1930–2020) című tárlat virtuális verziójában

A programra interaktív ZOOM beszélgetés formájában kerül sor. A programon való részvételi szándékotokat kérjük 2020. április 18., 18 óráig jelezzétek az alábbi gombra kattintva nyíló űrlapon. (Regisztrálni kizárólag múzeum email címmel lehet.)

Bővebben a kiállításról

Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A Vers l’infini (A végtelenbe) című kiállítás, amely 2020. december 10-ével a falara került, majd négy hónap után, 2021. április 11-én bezárt, a járványügyi korlátozások miatt egyáltalán nem nyithatott meg a nagyközönségnek, ami több szempontból is szomorú és példa nélküli a Ludwig Múzeum történetében. A legnagyobb veszteség, hogy az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett művész nem érhette meg a kiállítás megvalósulását, a retrospektív így olyan emlékkiállítássá alakult, mellyel már csak utólag tiszteleghettünk Konok Tamás egyedülálló, különleges művészete előtt.

A kényszerű zárvatartás miatt másfelől nemcsak kísérő rendezvényeink és múzeumpedagógiai programjaink kerültek át a virtuális térbe, hanem maga a tárlat is. Még a zárás előtt elkészült a kiállítás online változata, ahol a kiállítótermekben és egyesével is megtekinthetők a művek. Ez a későbbiekben is elérhető marad a közönség számára, csakúgy, mint a különböző programok felvételei és az a 144 oldalas könyv, amely április folyamán jelenik meg.

A tárlat anyagát a művész műterméből válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es években készült munkákra, melyek formai változatosságukkal, markáns színvilágukkal a művész kiapadhatatlannak tűnő életkedvét és alkotóerejét bizonyították. A kiállítás ugyanakkor a kiválasztott műveken keresztül áttekintést ad Konok hét évtizedet átölelő, a hatvanas évektől Párizsban, majd Zürichben kibontakozó teljes életművéről, melyet a lírai geometrikus művészet körébe szokás sorolni, de amelyet a művész időről időre tudatosan megújított, reflektálva a huszadik-huszonegyedik századi festészet és a kor változásaira. A változások új képszerkezetekben és motívumokban, illetve színvilágának dinamikus változásaiban érhetők tetten, melyek kiindulópontjai gyakran kisméretű kollázsok.

Konok pályája kezdetén elkötelezte magát az „apollonisztikus” művészetfelfogás mellett, melynek jellemzői a világos kompozíció, az architektonikus képszerkezet. Festészetére hatással voltak hosszú évekig tartó zenei tanulmányai, így műveiben tetten érhető a megszólaltatás tökéletességére, a ritmikára, a vonalvezetésre való odafigyelés is. Művészetfelfogásának lényege, hogy a látványelvű festészeten túllépve képein a világegyetemet működtető erőket, energiákat, viszonyrendszereket kívánja ábrázolni konkrét, geometrikus formáival és vonalrendszereivel, azaz festészetében a valóságon túli, láthatatlan, transzcendens, időtlen tartalmak megragadására tesz kísérletet.