Hogyan hatnak társadalmi folyamatok a szűk közösségek, családok belső dinamikájára?
Hogyan képezi le a család kicsiben a társadalmat?
Petőfi Sándorból a szülei tudatosan magyar értelmiségit neveltettek, annak reményében, hogy ezáltal könnyebb életet biztosítanak számára. Mindezzel párhuzamosan szélesedett közöttük a nyelvi és a világnézeti szakadék. A Költő lenni vagy nem lenni kiállításban szerepel Petrovics István hentes bárdja, amely emblematikus jelképe az atyai hatalomnak és a apa-fia közti konfliktusnak.
A diskurzust a jelenkor problémái irányába a Ludwig Múzeum kollegái bontják ki kortárs képzőművészeti alkotások mentén kapcsolódva a témához.
Az est meghívott vendége ez alkalommal Szipőcs Krisztina művészettörténész, a múzeum szakmai igazgatóhelyettese.
A program célja a közösségi reflexió, valamint a kortárs diskurzus megteremtése, kibontása. A programsorozat a Ludwig Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében valósul meg.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a Ludwig Múzeum részleteket használhat fel a múzeum és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken történő részvétellel Ön elfogadja, hogy a felvételeken Ön is feltűnhet, de a Ludwig Múzeummal vagy az általa jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet.
Kapcsolódó tartalom
Időgép. Új válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből 2020. szeptember 1. – 2025. január 5.
Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.