Ludwig LIVE: Gasztronómiai és kulturális kalózkodás, avagy hogyan született a Gyökér Zine

Szabó Eszter Ágnessel, Syporca Whandallal és Tóth Károllyal Készman József beszélget

A beszélgetés a Ludwig Múzeum Facebook oldalán tekinthető meg. 
>>> Ludwig LIVE

Szabó Eszter Ágnes és Syporca Whandal 2016-ban kezdett a független konyha elméletével és gyakorlatával foglalkozni fanzinek formájában. Az alkotók a legújabb Gyökér Zine bemutatóját a Lassú élet. Radikális hétköznapok kiállítására tervezték. A karantén miatt ez elmaradt, de az online, élő beszélgetéssel ezt pótoljuk, sőt a beszélgetésbe Tóth Károly is bekapcsolódik Rotterdamból, aki a Poortgebouw-ban, egy híres foglalt házban lakik, amely egyszerre egy önfenntartó közösség és kulturális központ.

Első kiadványuk a Punk konyha fanzine volt, amely a punk attitűd lehetséges konyhai megnyilvánulásait vázolta fel. Ezt követte a Common Jam kiállítás és akciósorozat, amelyhez egy lekvár és dzsem tematikájú zine-t készítettek. 2018-ban a posztkolonialista konyha fogalmával kezdtek el foglalkozni, aminek az apropóját egy portugáliai rezidenciaprogram során megismert kasszáva, vagyis a manióka adta, amelynek az elterjedése az éghajlatváltozás következtében prognosztizálhatóan meg fogja közelíteni a mai burgonyáét.

A Punk konyha fanzin Kalóz kiadását 2019-ben jelentették meg, amelyben a független kultúrákat vizsgálják, és párhuzamot vonnak a punkok és a kalózok társadalomszervező mechanizmusa között. Ez egyébként Szabó Eszter Ágnes doktori tézisének az alapja is.

„A kalózkodás globális és kulturális hatásaival 10 éve foglalkozó művészként érdekel minden olyan tárgy és jelenség, illetve állat és növény, ami távoli kultúrákat köt össze. A kasszáva elterjedése a déli féltekén és megjelenése az európai kontinensen egy ilyen kiindulópontja volt a »gyökerek« tanulmányozásának. Ebből született A Gyökér Zine, amelyben a gyarmatosítás során megismert, a világ minden pontjáról származó alapanyagokat vesszük számba.

Nem felejthetjük el, hogy mai hagyományos alapanyagaink jó része – a burgonya, a kukorica, a bab, a paradicsom, a paprika – Amerikából származik, így ezek még ismeretlenek voltak a középkori Európában és Magyarországon is. Mára azonban annyira beépültek a táplálkozásunkba, hogy a paprikás krumpli az egyik leghagyományosabb ételnek számít, holott az alapanyagai nem őshonosak. Ennek mentén érdekes megvizsgálni a multikulturalizmust, és összpontosítani az ételeink elterjedési módjára és útvonalaira.

Tulajdonképpen folyamatosan érzékelhető az új zöldségfélék megjelenése a boltokban és piacokon, mint például az édesburgonya, a főzőbanán, a mangó, de gluténmentes lisztként már kapható a kasszávaliszt vagy a maniókagyöngy, amiből puding készíthető, hogy csak a legújabb trendeket említsük. Az ázsiai, illetve indiai élelmiszerboltokban viszont már minden olyan gyökérféle kapható, amit Dél-Amerikától Afrikán át Délkelet-Ázsiáig használnak a hétköznapi ételek elkészítéséhez, mint pl. a jamsz, a táró, a kasszáva, amelyek ugyan inkább az itt élő letelepedett bevándorlók igényeit elégítik ki, de alkalmat adnak számunkra is, hogy felhasználjuk a konyhánkban.
Ebből a szempontból egy fontos csomópont Hollandia mint posztkolonialista társadalom, ahol a volt gyarmatokról érkező bevándorlók kultúrája keveredik az észak-európaival. A piacok zsúfolásig vannak friss gyarmati zöldségekkel, így ez a legjobb terep a táplálkozási kultúránk bővítésére, illetve a tendenciák tanulmányozására. A véletlen úgy hozta, hogy egyszerre voltunk Rotterdamban Syporca Whandallal, és így egy közös piacozás után megtartottuk a Gyökér-vacsorát, ahol a piacon kapható összes fajta gyökérből készítettünk ételeket, és közben fotóztunk, hogy elkészítsük a Gyökér Zine-t. Ekkor született a Root Song is, amelyet Tóth Károllyal közösen készítettünk.”

>>> A Gyökér Zine ide kattintva átlapozható!