A kommün (Párizs, 1871)
La Commune (Paris, 1871). Fekete-fehér francia film, francia nyelven, angol felirattal, 345 perc, 2000
FIGYELEM! A FILMET TÖBB SZÜNETTEL VETÍTJÜK, A KÉSŐBB VAGY A DÉLUTÁN FOLYAMÁN ÉRKEZŐK IS BÁRMIKOR BEJÖHETNEK A VETÍTÉSRE!
Peter Watkins utolsó filmje, magnum opusa, a mind tartalmában és megvalósításában forradalmi La Commune lebilincselő történet a francia forradalomról, a párizsi polgárok által 1871-ben a francia-porosz háború idején létrehozott, az Adolphe Thiers által vezetett országgyűlés ellen lázadó proletár csoportról, a spontán szerveződött forradalmi kormányról és azokról az eseményekről, amelyek a véres végkifejletet megalapozták. A Kommün történelmi újrajátszásának forgatása 13 napig tartott egy elhagyott gyárban, Párizs külvárosában, poszt-brechtiánus és proto-Dogville-szerű díszletek között. A 200 főt is meghaladó színészstáb, amelynek tagjai saját maguk is kutatásokat végeztek és felkészültek a témából, ismét amatőrökből áll (mint Watkins filmjeiben általában), köztük sok észak-afrikai bevándorlóval.
A Párizsi Kommün mindig rendkívül marginalizált volt a francia oktatási rendszerben, annak ellenére, hogy (vagy talán éppen ezért) ez egy fontos esemény az európai munkásosztály történetében, és első találkozásunkkor a stáb tagjainak többsége keveset vagy semmit sem tudott a témáról. Ezért nagyon fontos volt, hogy ezek az emberek közvetlenül részt vehettek a Párizsi Kommün-kutatásunkban, így mind több és több tapasztalatot szerezve a jelenlegi francia ill. nyugati rendszer folyamatainak elemzéséhez, azon vonatkozások megítéléséhez, amelyek megfosztják az állampolgárokat attól a felelősségtől, hogy a valóban demokratikus folyamatok alakításában részt vegyenek. (Peter Watkins)
Watkins a sztenderd dokumentumfilmkészítést teljesen felszámolva át- és visszavezeti a nézőket a történelemből a jelenbe, hogy emlékeztessen minket arra, ahogyan a mai valóságunk tükrözi azt, ami a történelemben már megismétlődött. S ha az objektív újságírás célja a tények tárgyilagos bemutatása, a film, miközben különböző perspektívákból, pontosan megragadja a kommünárok dühének a lényegét, a kialakult konfliktus finom részleteit mindkét oldalról alaposan feltárja, és a szereplők személy szerint is megjelenítik a történetet.
A La Commune a modern média radikális, átható kritikája, és aki találkozik e film kihívásával, a tapasztalattól megváltozva, más emberként hagyja el a vetítőtermet. (Trinie Dalton)
Watkins összefoglaló műve, a néhány évvel ezelőtt franciául megjelent Media Crisis is nagyrészt a La Commune-on alapul.
