Láthatatlan Filmek Klubja 2009 ősz/tél: EXTRA – Ami az eddigi sorozatokból kimaradt

2009. december 17. 0.00–00.00
Mikor
2009. december 17.
Bérlettel nem látogatható

Rolando Klein: CHAC: DIOS DE LA ILUVIA (CHAC: AZ ESŐISTEN)
Színes mexikói film. Tzeltal nyelven és maja dialektusokban, angol felirattal, 95 perc, 1974.

Magic wins the day (Carlos Castaneda)

A súlyos szárazsággal küzdő falu lakói kétségbeesésükben egy rejtélyes, varázsvesszős, isteni jós segítségét kérik, hogy hozzon nekik esőt. A jós, miközben beavatja őket az ősi rítusokba, a keresők csoportját csodákkal teli úton vezeti el a vizek anyjának a kútjához, amelynek vizét is fel kell használni ahhoz, hogy Chactól segítséget, esőt kérjenek egy maja szertartás keretében. A CHAC: AZ ESŐISTEN tiszta, különös és mindmáig aktuális, elfeledett remekmű a spirituális útról.

Rolando Klein egyetlen filmje, a CHAC: DIOS DE LA ILUVIA (CHAC: AZ ESŐISTEN), hasonlóan Werner Herzog AGUIRRE, DER ZORN GOTTES (AGUIRRE, ISTEN HARAGJA, 1972) vagy Alejandro Jodorowsky THE HOLY MOUNTAIN (1973) című műveihez, a spirituális-szimbolikus út filmje, amelynek alapjául a maja-kicse indiánok szent könyve, a POPOL VUH szolgált. A film, amely a forgalmazó csődje miatt tűnt el évtizedekre, s amely az EL TOPO (A VAKOND, 1971) mellett a kor legnézettebb mexikói kultfilmje volt, a Jodorowskyra emlékeztető vallásos szimbolikán túl tiszteletadás Akira Kuroszavának is (olyannyira, hogy az egyik színészt a stáb Toshiro Mifunénak nevezte el).

Az egyébként nem etnografikus film szimbolizmusában és szürrealizmusában a maga különös és eredeti eszközeivel azt vizsgálja, hogyan hatott a keresztény kolonializáció a tradicionális maja vallásra és életre. Miközben a mexikói maja faluban élők primitívnek tűnnek, az őslakosok nyakában hordott kereszt és mai korunk fel-felbukkanó tárgyai mutatják, hogy a modern civilizáció miként szabja meg láthatatlan és kikerülhetetlen útjukat a társadalomba. A film rémült falusi vezetője és a valódi áldozatra képes jós közötti konfliktus a modern szkepticizmusnak és a múlt misztikus bölcsességének ütköztetése is: hitetlenség, gonoszság, hataloméhség áll szemben a tiszta spiritualizmussal úgy, hogy a film utolsó jelenete váratlan és szokatlan mélységekig vezető fordulatot hoz. Valóban van divináció, kapcsolat a felsőbb világokkal vagy minden a maga rendje szerint működik úgy, hogy arra földi halandó nem lehet tényleges hatással? Mennyire archetipikusak a civilizációs-pszichológiai változások: a tradíciójával önmagát igazoló hit és évezredes tudás tisztaságának helyére mindig a hatalom akarása, mások manipulálása lép? Létezik-e olyan valódi alkimista tevékenység, amellyel mi tudjuk irányítani a világot (és nem fordítva)?

A film a két operatőr (Alex Phillips, Jr. és William Kaplan Jr.) által létrehozott mágikus világával mesteri, érzékeny képekben mutatja meg a dzsungel valódi hangulatát, organikus szépségét, amelyet a kijelölt maja út szigorú, klausztrofób vonala – az úté, amelyről tilos lelépni – keresztez. A növényzet buja zöldjével szemben az aszály sújtotta falu kopott házai és a fekete ruhába öltözött őslakosok állnak – s míg a nyilvánvalóan zöld dzsungel gyarapszik, addig a falu szürke és sötét marad. Klein elhatározása, hogy igazi bennszülöttek játsszák a szerepeket professzionális színészek helyett, gondoskodott arról, hogy a film akkor is fenntartja valószerűségét, amikor szürreális események történnek (mint a jelenetben, ahol egy bagoly hirtelen emberré, pappá válik).

Kleinnek, aki két évet töltött együtt a forgatás előtt a Chiapasban, Tenejapában lévő Tzeltal falu lakóival, a Popul Vuhon alapuló forgatókönyv megírásába végül sikerült bevonnia az őslakosokat is, ezzel teremtve meg a CHAC: AZ ESŐISTEN hiteles és egyedülálló atmoszféráját (hogy a film eredeti hangszereken előadott autentikus és kitűnő zenéjéről ne is beszéljünk!). A szereplők játéka hiteles és átélt; külön kiemelendő a főszereplő, Pablo Canche Balam (a jós felejthetetlen, karizmatikus szerepében), illetve Alonzo Mendez Ton (Cacique, a falusiak agresszív vezetője) és Sebastian Santis (a Néma gyermek, aki azért született így, hogy megtartsa isten titkait, és aki szavakon túli, lelki kapcsolatba kerül a jóssal) lenyűgöző alakítása.

I. Stáb

Produkció: Cientifilm Aurora; restoration by Cinema Arts Lab, Angels, Pennsylvania
Producer, rendező, író: Rolando Klein
Zene: Victor Fozado, Elisabeth Waldo
Operatőr: Alex Phillips, Jr., William Kaplan Jr.
Vágó: Harry Keramidas
Rendezőasszisztens: Mario Cisneros
Művészeti vezető: Jesus Duran
Executive producer: Luis Garcia de Leon
Hang: William Kaplan Jr.

II. Szereplők

Jós - Pablo Canche Balam
Cacique - Alonzo Mendez Ton
Néma fiú - Sebastian Santis
Apa - Pedro Tiez

valamint
Antonio Osil, Alonso Puj, Antonio Ton és Tzeltal falu lakói (Tenejapa, Chiapas, Mexikó)