Mi a kortárs? Az ingyenes webinárium célja, hogy alapkérdéseket tisztázzon a szélesebb közönség számára napjaink művészetével kapcsolatban:
"Minden, amit tudni szerettél volna a kortárs művészetéről, de sohasem merted megkérdezni."
Az első epizódban, ahol négy művészettörténész beszélget egymással, a kályhától indulunk: azt próbáljuk tisztázni, hogy mit értünk kortárs művészet alatt. Az egyórás programot követően interaktív beszélgetésre is sor kerül.
A programot online formában, Zoom platformon keresztül rendeztük meg. A teljes beszélgetés YouTube csatornánkon visszanézhető:
RÉSZTVEVŐK
Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese
1992-ben végzett az ELTE művészettörténet - magyar nyelv és irodalom szakán. 1994-től dolgozik a Ludwig Múzeumban, muzeológus, kurátor, majd osztályvezető és szakmai igazgatóhelyettes pozícióban. 1995-2017 között a Balkon Kortárs művészeti magazin szerkesztője, 2008-tól a PPKE vendégtanára, ahol a kortárs művészetről tart előadásokat. Tevékenységeiért Németh Lajos-díjat nyert 2012-ben.
“Mikor kezdődött a kortárs művészet? Nevezhető-e stíluskategóriának, vagy inkább egy sajátos szemléletről van szó? Minden ma élő művész kortárs művész? Véget ér-e a kortárs művészet valamikor, és ha igen, mi jön utána?”
Dr. habil. Tatai Erzsébet PhD művészettörténész
Jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, az Adattár vezetője, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem docense. Munkásságáért Pasteiner Gyula- (2004), Németh Lajos- (2005) és Opus Mirabile (2018) díjat nyert.
“Előadásomban a kortárs művészet teoretikusan és gyakorlatilag is hatalmas területének olyan általános és lényegi sajátosságait szeretném bemutatni, amelyek segítenek megérteni a kortársiasságot és eligazodni annak sűrű erdejében. A bemutatott példákkal sem törekszem teljességre (azaz a lehetetlenre), azok inkább illusztrálják mondandómat.”
Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének adjunktusa. A kilencvenes évek közepe óta publikál tanulmányokat és kritikákat szakfolyóiratokban. Fő kutatási területe a XX. századi és a kortárs művészet, a köztéri művészet és az intézménykritika. Számos kiállítás kurátora, többek között: Kempelen – Ember a gépben, 2007, Műcsarnok, Budapest és ZKM, Karlsruhe; Amerigo Tot – Párhuzamos konstrukciók, 2009, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest; Nagyítások, 1963 – Az Oldás és kötés kora, 2016, Új Budapest Galéria; Kibékülés, 2018, Pannonhalmi Főapátság.
“A kortárs művészet vagy másképp kortársművészet fogalmának problémája Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon a hetvenes években jelenik meg; előzményét a korszerűséggel kapcsolatos vita jelentette. A nyolcvanas-kilencvenes évek folyamán számos szerző próbálta tisztázni a fogalmat, s leválasztani róla mindazt, ami mai, aktuális, jelenkori vagy modern. A 2000-es évektől kezdve a kortárs művészet Kelet-Európában egyszerre rendelkezhet negatív és pozitív jelentéssel - témám a többféle értelmezés helyi előzményeinek strukturálása.”
Fenyvesi Áron kurátor, művészettörténész
1983-ban született Újvidéken, az ELTE BTK művészettörténet-esztétika szakán szerzett diplomát. Tagja, majd titkára volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek, 2009-2010 között Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi ösztöndíjban részesült, kutatási területe a modernista utópiák a fiatal magyar kortárs képzőművészetben volt. 2009-ben jelölték a fiatal kurátoroknak szóló Lorenzo Bonaldi Díjra. Számos hazai és külföldi kiállítást jegyez kurátorként, többek között a budapesti Trafó Galériában, az acb Galériában, a gráci Künstlerhausban, a berlini Plan B Galériában, a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeumban, a budapesti Ernst Múzeumban és a Paksi Képtárban. 2011 és 2018 között a Trafó Galériát igazgatta, 2018 októbere óta az acb Galéria főkurátora. 2009 és 2018 között az Esterházy Művészeti Díj zsűritagja, valamint 2013-2014-ben a szlovák Oskar Cepan Díj zsűrielnöke volt. Magyar művészeti folyóiratok mellett több írását is publikálták külföldön, többek között a londoni ArtReview-ban.
Az előadás a második világháború után átalakuló kortárs művészet fogalmát vizsgálja. A kortárs és a modern művészet fogalma bar a köznyelvben összefonódott, es a modernitás, mint kulturális doktrína a második világháború után vált dominánssá Amerikában es Nyugat-Európában, az 1960-as évekre mégis felváltja ennek fogalmi keretrendszerét a kortárs művészet. Az előadás kitekint a vasfüggöny mögött formálódó magyar kortárs képzőművészet kezdeteire is a második világháború vége es 1968 között.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a Ludwig Múzeum részleteket használhat fel a múzeum és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken történő részvétellel Ön elfogadja, hogy a felvételeken Ön is feltűnhet, de a Ludwig Múzeummal vagy az általa jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet.
