A démonizáció útjai, avagy A holtak visszatérése
„A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció; márpedig az igazán reális.”
(HAJAS TIBOR: A praktikus képzelet, 1976)
A mostani, újfent nyolc szeánszból álló, hetedik sorozatunkban a történelem és spiritualitás, dekonstrukció és – a husserli értelemben vett – életvilág új lehetőségeit járjuk körül emblematikus, független, avantgárd, underground vagy elfelejtett, nálunk legalábbis kevéssé ismert beavatásfilmek segítségével. Ezek a sajátos, metonimikus átviteleken alapuló, folyamatosan módosuló utak alapvető (multi)kulturális és (multi)historikus fenomenológiai változásokat jelenítenek meg. Minden bemutatásra kerülő misztikus-szürrealista, alternatív mágikus, „ontológiai anarchista” és természetesen dokumentarista mű ennek jegyében – a démonizáció létrejötte miatt – konfrontálódik egymással és belső életvilágunkkal, növekvő történelmi és lelki hatásiszonyunkkal. Visszatérnek az élő és holt pop- és underground kulturális ikonok: Mick Jagger (Performance, Invocation of My Demon Brother) Anita Pallenberg (Lucifer Rising, Performance) és az önpusztító Rozz Williams. „Felragyognak” az alkimisták: a tragikus sorsú master therion Donald Cammell és a thélemita Kenneth Anger, Alexander Hammid és Maya Deren (The Private Life of a Cat). Visszaérkeznek Afrikából a dokumentumfilm konceptualista poétái: Gualtiero Jacopetti és Franco Prosperi, a militáns USA-ból az angol áldokumentarista Peter Watkins, valamint a némafilmkorszak álantropológus, kvázidokufilmese, a svéd Benjamin Christensen. Újjászületik új filmjével, öt év hallgatás után, a talán legradikálisabb informel animációs csoport, az elementáris erejű, új art brut művészeiből álló Le dernier cri (Les religions sauvages). Előtűnik ismét „minden idők legnagyobb brazil rendezője”, Glauber Rocha, akinek mitikus-epikus művészete aktuálisabb, mint valaha, a fém, gyár és a hideg lélekvilág fiatal prófétája, Karim Hussain, a horror-szürrealizmus magányos mestere, Georges Franju, miközben Samuel Beckett és Alan Schneider némafilmjében lélegzetelállító alakítást nyújt élete egyik utolsó szerepében a hetvenéves Buster Keaton.
Sorozatszerkesztő-előadó: SŐRÉS ZSOLT
PETER WATKINS: The Forgotten Faces / Elfelejtett arcok (17 perc, 1961)
(fekete-fehér, angol, angol nyelven, angol felirattal)
„Amatőrfilm Oscar-díjas”, költői, az eseményeket rekonstruáló visszaemlékezés az 1956-os magyar forradalomra.
PETER WATKINS: Punishment Park / Büntetőpark (88 perc, 1971 + 29 perc rendezői bevezető, 2005)
(színes, USA, angol nyelven, angol felirattal)
Harmincöt éve elfeledett, lázító áldokumentumfilm az amerikai hadsereg bűnetetőtelepéről, ahol a vietnami háború ellen tiltakozókkal, a bevonulást megtagadó hippikkel halálos macska-egér játékot játszanak a katonák. Egyebek mellett a megrendezett „helyszíni tudósítások”, a Big Brother és a Guantanamo Bay típusú „valóságshow-k” egyik legfontosabb előfutára.
A filmek többsége a nyugalom megzavarására alkalmas, felkavaró jeleneteket tartalmaz, ezért az előadásokat mindenki csak a saját felelősségére látogathatja. Csak 18 éven felülieknek!
A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítjük.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
LFK-infó: sores@iti.mta.hu
Részvétel: ingyenes
Helyszín: I. emelet, Előadóterem
