„18 éves voltam, amikor Bartók zenéje először betalált. Valami olyasmit éreztem, mintha egy kis szobában éltem volna addig és valaki lebontotta volna a falakat. Először zenéje szabadsága fogott meg, majd később egyre jobban a hangok mögött megbújó rend. Mint ahogy a természet szabadságának fantáziáját csodáljuk először gyermekként, majd később a csodálatunk egyre jobban az élő és élettelenek mögötti rend felé helyeződik.
Meg akartam érteni, hogy a zenéje vajon miből táplálkozik? Ennek kapcsán kezdtem mélyebben foglalkozni, azokkal a szerzőkkel, akik nagy hatással voltak rá. Akármilyen furcsán hangzik, de három évbe telt, mire oda jutottam, hogy Bartók gyökerének egy másik fontos részével, a paraszti világ művészetével is szeretnék mélységeiben megismerkedni. Ekkor voltam 21 éves.
Az azóta megjelent lemezeim mellett gyűjtöttem zenét Kínában, Ukrajnában, Oroszországban, Iránban, Romániában, Indiában. Ezekhez a gyűjtésekhez az első lökést és a későbbi biztatásokat a bartóki életmű adta.”
(Both Miklós)
Helyszín: 3. emelet kiállítótér
Jegyár: a Ludwig Múzeum kiállításaira érvényes belépőjegy
A programra elővételben, online is lehet jegyet vásárolni ERRE A LINKRE KATTINTVA.
Both Miklós kétszeres Fonogram-díjas, Budai-díjas zeneszerző, előadóművész, a Both Miklós Folkside, valamint a Napra együttes énekese, gitárosa és zeneszerzője. A Rendhagyó Prímástalálkozó állandó szólistája. Az etnorock vagy világzene műfajában mozgó együttesek stílusára Jimi Hendrix, Bartók Béla, az erdélyi népzene és a fővárosi cigányzene is hatott.
Az előadóról és munkásságáról további információ ITT található.
Kapcsolódó tartalom
#Bartók 2016. október 8. – 2017. február 5.
A Bartók-emlékév alkalmából rendezett nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez.