Robert Longo amerikai képzőművész, filmes műveiben a tömegmédiumok, a társadalmi szerepek és elvárások, valamint a hatalom kérdéseire reflektál. Erősen hatott rá a német film fenegyerekének, Rainer Werner Fassbindernek a munkássága, „Now Everybody” (Most mindenki) című munkáját is neki ajánlotta. Longo már korábbi műveiben is megidézte Fassbinder Der amerikanische Soldat (Az amerikai katona, 1970) című filmjének zárójelenetét. A film főszereplője egy Németországba hazatért vietnámi veterán, aki a rendőrség megbízásából gyilkosságokat követ el, míg végül őt is tőrbe csalják és lelövik. A film utolsó néhány percében lassítva látjuk a lövés, a zuhanás és a haláltusa pillanatait, amelyet egy melankolikus búcsúdal fest alá. A Fassbinder filmjéből vett, hátrahanyatló figurát Longo először 1977-ben formálta meg egy domborműben. Az 1980-as Men in the Cities című rajzsorozatában kortárs nagyvárosi modelljeinek mozdulatait merevíti ki, melyek lehetnek a zuhanás, de a tánc, az extázis megfagyott jelenetei is. Az 1982–83-ban készült „Most mindenki” az ún. „Combines” sorozatba tartozik, ahol Longo már-már filmes léptékű, díszletszerű festményeket és grafikákat kombinál szobrokkal és domborművekkel. A „Most mindenki” esetében egy életnagyságú, menekülő férfit ábrázoló szobrot állít a négy részből álló fekete-fehér háttér elé, amely egy bejrúti utcarészletet ábrázol, az előtérben rombadőlt épületekkel. A halálos lövést kapott férfi öltözéke jelzi, hogy nem egy konkrét háborús szituációt látunk, ennél általánosabb értelmű a jelenet: „mindenki” („Jedermann”) sorra kerül – a mű az életből a halába való átlépés, a végső számvetés pillanatát ragadja meg.
Szipőcs Krisztina