Komoróczky érdeklődésének középpontjában a popkultúra különböző megnyilvánulási formái állnak, ezeket vizsgálja a képzőművészet kontextusában. Videói gyakran keltik azt a benyomást a nézőben, hogy a művész különböző helyeken, véletlenszerűen talált felvételekből, illetve képsorokból készíti el a kész műveket. Ilyen film a Tádé című munkája is, amelyben egy kocsmai teraszon ivó és monologizáló fiatalembert látunk, aki a kamerába nézve, mintha csak nekünk, nézőknek címezné mondanivalóját. Azáltal, hogy a filmes beszélő a nézőt üzenetének befogadójává teszi, a film végére eléri, hogy a befogadó érzelmileg is azonosuljon a szereplővel, vagy legalábbis az adott szituáció részt vevőjének érezhesse magát. És ez nemcsak a film által bemutatott helyzetre, hanem a kiállítási szituációra is vonatkozik.