Bachman Gábor építész, belsőépítész a hetvenes évek végén kapcsolódott be a magyar underground művészeti életbe Bódy Gábor filmjeinek látványtervezőjeként. Filmes munkáiban olyan komplex vizuális és akusztikus környezetet teremtett, ahol az építészet, a képzőművészet, a design és a zene együtt voltak jelen, összhangban Bódy experimentális és nagyszabású rendezői elképzeléseivel. Bachman 1986-ban építette meg a Munka-Tett Kocsmát Szigetszentmiklóson, mely mind elnevezésében, mind formavilágában az orosz forradalmi avantgárdot, ill. Kassák Lajos konstruktivizmusát idézte meg (hasonló stílusban készült Budapesten, a Lónyay utcában a NA-NE Galéria homlokzata és belső tere 1990-ben). A késő szocializmus korában az eredeti építészeti és képzőművészeti formák – a baloldali eszmékhez hasonlóan – már csak töredékeiben, devalválódva vagy ironikusan jelenhettek meg, összhangban a kor posztmodern és dekonstruktivista törekvéseivel. A Kortárs Művészeti Múzeum modellje az 1996-os Velencei Építészeti Biennáléra készült, ahol Bachman A semmi építészete címmel ismét egy olyan összművészeti produkciót hozott létre a magyar pavilonban, melynek nemcsak az általa tervezett provizórikus építmény, építészeti modellek és festmények voltak a részei, hanem képzőművészeti, irodalmi, zenei és filmes alkotások is. A kortárs művészeti múzeum modellje olyan határterületeken mozgó tárgy, mely egyszerre modell, építmény, szobor és díszletelem, és amely Bachman művészeti referenciáit (múlt) és építészeti törekvéseit (jövő) egyaránt magába sűríti.
Szipőcs Krisztina
Kapcsolódó tartalom
1–2–3: Fókuszban a gyűjtemény – 3. emelet 2007. november 16. – 2010. május 2.
A Ludwig Múzeum 1991-es és a Kortárs Művészeti Múzeum 1996-os nyitókiállítása óta első alkalommal kerül a múzeum gyűjteménye a figyelem fókuszába.