Bachman Gábor építész, belsőépítész a hetvenes évek végén kapcsolódott be a magyar underground művészeti életbe Bódy Gábor filmjeinek látványtervezőjeként. Filmes munkáiban olyan komplex vizuális és akusztikus környezetet teremtett, ahol az építészet, a képzőművészet, a design és a zene együtt voltak jelen, összhangban Bódy experimentális és nagyszabású rendezői elképzeléseivel. Bachman 1986-ban építette meg a Munka-Tett Kocsmát Szigetszentmiklóson, mely mind elnevezésében, mind formavilágában az orosz forradalmi avantgárdot, ill. Kassák Lajos konstruktivizmusát idézte meg (hasonló stílusban készült Budapesten, a Lónyay utcában a NA-NE Galéria homlokzata és belső tere 1990-ben). A késő szocializmus korában az eredeti építészeti és képzőművészeti formák – a baloldali eszmékhez hasonlóan – már csak töredékeiben, devalválódva vagy ironikusan jelenhettek meg, összhangban a kor posztmodern és dekonstruktivista törekvéseivel. A Kortárs Művészeti Múzeum modellje az 1996-os Velencei Építészeti Biennáléra készült, ahol Bachman A semmi építészete címmel ismét egy olyan összművészeti produkciót hozott létre a magyar pavilonban, melynek nemcsak az általa tervezett provizórikus építmény, építészeti modellek és festmények voltak a részei, hanem képzőművészeti, irodalmi, zenei és filmes alkotások is. A kortárs művészeti múzeum modellje olyan határterületeken mozgó tárgy, mely egyszerre modell, építmény, szobor és díszletelem, és amely Bachman művészeti referenciáit (múlt) és építészeti törekvéseit (jövő) egyaránt magába sűríti.
Szipőcs Krisztina