Várnai Gyula: Nagymező utca (2010)

Várnai Gyula installációja az Ernst Múzeumban 2010-ben megrendezett életműkiállítása alkalmából készült, eredetileg az adott helyszínre reflektáló, hely-specifikus installáció. A mű kép- és hanganyagát a Nagymező utcai városi környezet adja. A falra vetített, negatívba fordított, több felvételből összeálló panoráma-felvételen autók és házak sora látszik, a hangszórókból utcazaj hallatszik – a művész mintegy a galéria terébe transzponálta a városi teret, melynek léptéke is hasonló a kinti valósághoz. Várnai többi installációjához hasonlóan azonban a vetítés mögött egy ismeretelméleti, filozófiai kérdés is meghúzódik: vajon mi a valóság és mi annak a képe, s vajon befolyásolja-e maga a megfigyelő is a valóságot? A fizikát megrengető heisenbergi tételek nem ismeretlenek Várnai számára, ezért törekszik arra, hogy a látványt különféle módokon manipulálja s ily módon a nézőt is elbizonytalanítsa érzékelésében. Ennek eszköze ez esetben a hangszórók és a látogatók léptei által megmozgatott vízfelület, melynek közbeiktatásával folyamatosan módosul a falra vetülő kép. (Szipőcs Krisztina)