Nádler István: Hommage à Néray Katalin (2007)

Nádler István ezt a képet Néray Katalin, a Ludwig Múzeum egykori igazgatónőjének emlékére festette. A nagyméretű festmény felülete egy fekete és egy fehér mezőre oszlik, melyek alsó sávjában a kép középpontjától kiindulva egy-egy keskeny lila és piros mező gazdagít. A kép felső peremén és jobb oldalán egy-egy vékony fehér, illetve fekete csík ellenpontozza a nagy színfelületeket. A geometrikus alapon két világoskék színű, széles ecsetnyom jelenik meg, mely a kép alsó szélétől indul, s a kép közepe felé elfogy. A színek Nádler István festményein önmagukon túlmutató jelentéssel bírnak. Ez esetben feltételezhetjük, hogy a fekete és a fehér szín a gyászt, a létet és nemlétet, végső soron a világot átható dualitást (fény és sötétség, jó és rossz…) jelképezi. Ezt a képzettársítást erősíti az egy-egy meleg színből kiinduló, festői gesztus is, mely tiszta kék lángjával oldja fel a súlyos fekete és fehér tömbök zártságát, spirituális, meditációs térré változtatva a festményt. (Szipőcs Krisztina)