A művészettörténeti utalások, a régi mesterek ismerete, a festészet technikájának tökéletes elsajátítása és alkalmazása, valamint a keresztény ikonográfia egyaránt kiemelt szerepet játszottak Dimitrij Zsilinszkij életművében. A szocialista realizmus túldíszített világától és az underground művészektől is távol helyezkedett el személyes hangvételű, ám klasszikus ihletettségű alkotásaival. Ádám és Éva című festménye formailag reneszánsz előképekre vezethető vissza, ám Zsilinszkij két táncos barátja, Tatjána és Viktor Liszitszkij adta az ötletet a kép elkészítéséhez. Hasonlóképpen, Dios con nosotros [Az Isten legyen velünk] címmel egy keresztrefeszítést festett, az 1937 pedig a '37-es szovjet tisztogatás áldozatainak állít emléket, és mindkét képet édesapjának ajánlotta. Ezek a munkák is jól mutatják azt a tendenciát, hogy Zsilinszkij a hatvanas évek második felétől egyre nagyobb arányban alkot olyan műveket, melyekben a család és a vallásos tematika kerül központba. A kereten levő feliratok tanúsága szerint A vén almafa alatt dedikációja szüleinek és fiútestvérének szól, és az évszámok arra utalnak, hogy mind testvére, mind apja tragikus körülmények között hunyt el.
