Ciprian Mureşan munkáiban a gyerekkor olyan téma, amelyet kettős időbeli perspektívából közelít meg. A saját gyerekkorához kötődő történetek a rendszerváltás előtti Románia neveléslélektani módszertanának, sztálinista eredetű pedagógiájának rajzos-szöveges átiratai. Habár művei nem önéletrajzi törekvésűek, mégis gyakori szereplőjük Muresan hétéves kisfia, Vlad, akinek a létezése személyes, jelenkori nézőpontot biztosít a posztkommunista országban való felnövekvés kérdéseihez. Az Úttörők (Romániában pionírok) sorozat ugyanazt a mozdulatot, a száj elé emelt zacskó mozdulatát ismétli negyven gyerek portréján. Az 1989 előtti hivatalos ideológia szerint a pionír az ideális, kommunista nevelés lojális prototípusa, akit a céltudatos pedagógiai módszerek a rendszer fenntartására képeztek ki. Ahogyan a totalitarianizmus nem tekintette egyénnek a gyereket, ugyanúgy a szegénységről és a belőle fakadó társadalmi problémákról sem esett szó. Az utcán kábítószerező fiatalkorúakról a rendszerváltás utáni tömegmédiában jelentek meg először képek, amelyeket a bukás illusztrálására, a Ceausescu-korszak leleplezésére használtak. Muresan mindegyik grafikája paradox részigazságok egyidejű összefoglalását szolgálja.
(Kürti Emese)
(2008) : Úttörők
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával, 2011