A szövegközpontú konceptuális műveivel híressé vált Jurij Albert munkássága a hetvenes évek intézményrendszeren kívüli, önszerveződő, nemhivatalos szovjet művészeti gyakorlatok kontextusába ágyazódik. Az egyik legkonzekvensebb moszkvai konceptualistaként számos műfajban alkot. Festményei, rajzai, installációi és performanszai kulturális és művészettörténeti referenciákat jelenítenek meg, nem ritkán ironikus fénytörésben. A peresztrojka idején alakult legendás Avantgardisták Klubja (KLAVA) csoport tagjaként számos nem művészeti helyszínen rendezett kiállítás résztvevője volt. A szovjet képregények vizuális nyelvezetét használó sorozatában az avantgárd művész figuráját karikírozza, olyan kortársait idézve meg, mint Vadim Zakharov (1959) vagy Erik Bulatov (1933). A gyerekszerepben megjelenő moszkvai konceptualistákat mint a „felnőtt világ” alternatív hőseit jeleníti meg. 2009 óta a Cupido csoport tagjaként Viktor Skersissel és Andrej Filippovval dolgozik együtt, céljuk a hetvenes, nyolcvanas évek nemhivatalos művészeti gyakorlatainak újjáélesztése és az együttműködés fenntartása. 2011-ben elnyerte a nagy presztízsű, progresszív művészeknek járó Kandinszkij-díjat. Az Ekatyerina Degoty által rendezett életmű kiállítása 2013-ban a moszkvai Modern Művészeti Múzeumban volt látható. 1990-tól Moszkvában és Kölnben él.