Szépfalvi Ágnes festészete első ránézésre egy nagyon egyszerű, a különféle fotografikus ábrázolási módokat utánzó, figurális reprezentációs paradigmán alapul, melyet sokan szeretnek „narratívnak” nevezni látszólagos referenciális megfeleltethetőségek okán. Érdekes életrajzi adalék pályájának kezdetéhez az a tény, hogy a főiskola elvégzését követően, több év kihagyás után a ’90-es évek közepén kezdett csak el újra festeni és kiállítani is. A Parkban című festménye tehát egyike ezen korai műveinek, azok közül is az ún. Menyasszonyok sorozatnak. Szépfali képeinek visszatérő, szinte kihagyhatatlan motívuma a női szereplő, akit különféle társadalmi szerepekben jelenít meg. A nők a képeken barátnőkként, menyasszonyokként, oroszlánszelídítőkként, egzotikus származásúakként, szerelmi kapcsolatok részt vevőiként, anyaként vagy néha csak furcsa, szokatlan dolgokkal foglalkozó emberekként jelennek meg. Gyakran ismerősnek tűnnek: nemcsak arcvonásaik, hanem mozdulataik, illetve az őket keretbe foglaló jelenetek is.
Kapcsolódó tartalom
Feszített művek - Válogatás a múzeum gyűjteményéből 2. 2006. március 9. – december 31.
A Ludwig Múzeum idén az 1990-es évekre vonatkozó gyűjteményének új szerzeményekkel kiegészített és újrarendezett válogatását mutatja be a második emeleti térben. A kiállítás koncepciójának kiindulópontját néhány új szerzemény adja.