Napjaink egyik legjelentősebb kortárs roma festőnője Omara (Oláh Mara) (sz. 1945). Képeinek múzeumba kerülése nemcsak a művészeti, hanem a társadalmi határok lebontására tett kísérlet is egyben, épp ezért jelentősége felbecsülhetetlen.
Úgynevezett „kék” sorozata nyolc festményből áll, és olyan jelentős kiállításokban is szerepelt, mint a műcsarnoki Elhallgatott holokauszt (2004) vagy a 2007-es Velencei biennále Roma pavilonja (Lost Paradise). A képeken a művész életéből láthatunk jeleneteket, melyeket extenzív szöveges információkkal vesz körül. A szövegek a művész szubjektív szűrőjén keresztül mutatják be az eseményeket, melyek Omara származása okán társadalmi kérdéseket is feszegetnek, ám a művész egy kortárs művészeti képi nyelvet beszélve kommentálja azokat. A képek kapcsán óhatatlanul is előtérbe kerül a saját élmények művészi hitelességet garantáló szerepe. Omara nem mások, hanem kizárólag a saját nevében beszél, de a néző mégis tisztában van azzal, hogy kijelentéseinek „címzettje” az egész társadalom. (TK)